2018. február 10., szombat

jogsi-gate

Emlékeztek még a hosszas hercehurcára annak érdekében, hogy egyáltalán elkezdjem a jogsit? Azóta odáig fajultak a dolgok, hogy most 28-án megyek vizsgázni! Sőt, ebben a pillanatban elhiszem, hogy akár elsőre is sikerülhet. :) 
Eddig 15 órán vagyok túl, vagyis 15x60 percen, volt már minden: sötétben vezetés, esőben-hóban vezetés, autópálya, országút, belváros, óváros, parkolás merőlegesen és párhuzamosan, dugó és száguldozás, ami szem-szájnak ingere. Eléggé hullámzó volt, hogy hogy éreztem magam, az elején élveztem, de rettenetesen lefárasztott, egy idő után, amikor tudatosult bennem, hogy mennyi mindenre kell figyelni és milyen sok a kockázati tényező, akkor minden óra előtt szorongtam, viszont egyre kevésbé volt fárasztó, és nyilván egyre jobban is ment, úgyhogy most meg teljesen jól érzem magam a kocsiban, és a hibáim ellenére kezdek egészen biztos lenni magamban, és elhinni, hogy nem is olyan sokára egyedül is képes leszek elvezetni egy autót. Még 4x60 percem van hátra a vizsgáig, plusz 1x60 közvetlenül a vizsga előtt, nem viszik itt túlzásba, ráadásul ezzel az összesen húsz órával már rá is húztam a kötelező minimum 16-ra. 
Ma egyébként végigmentünk az egyik lehetséges vizsgaútvonalon, és Melanie azt mondta, ha ez lett volna a vizsga, átmentem volna. Csak az a bibi, hogy egyelőre még folyton instruál, mondja, mikor mire figyeljek, "nem akarsz fölváltani hármasba esetleg? csak kérdezem", stb., így könnyű, de a maradék alkalmakkor már nem fogja mondani, hova nézzek, mit csináljak, kénytelen leszek magam rájönni, és úgy nem elrontani. 
Amit eléggé hiányolok a képzésből, az a műszaki dolgok. Tehát kb. azt se tudom, a lámpákat vagy az ablaktörlőt mikor és hogy kell bekapcsolni. Az autó motorját életemben nem láttam, a keréknyomás megállapításának mikéntjéről gőzöm sincs, és hogy az elsősegély-doboz hol van, ha van egyáltalán, azt csak találgatni tudom. Itt ezek abszolút nem képezik részét a josihoz vezető útnak (sic), ja, és ami még nagyon érdekelne, hogy tankolni hogy kell?, szóval ezekre majd rá kell jönnöm, amikor lesz autónk. És akkor kerékcseréről ne is beszéljünk. Itt a hanyatló Nyugaton szerintem mindenki arra van berendezkedve, hogy ha műszaki probléma van, akkor segítséget hív, azért fizeti a méregdrága biztosítást. Mondjuk nekem már a tankoláshoz is segítség kell majd kb., de előtte megnézek majd valami oktatóvideót. :D 
Lényeg a lényeg (sic): mindenki legyen szíves és küldje a csít február 28-án 9:40-től kb. egy órán át! Köszi előre is!

2018. február 4., vasárnap

zik-zik

Felújítottam a városi séták tradícióját, ugyanis méltóztatott esni egy kis hó, úgyhogy mentem és fotóztam. Mire visszaértem, már nagyban olvadt :D






























2018. február 3., szombat

idén is lesz jövés-menés, aka. tervek 2018-ra

Direkt megörökítem, hogy február 3-án írom ezt a posztot, ha később újra kitenném, amikor az év második fele is körvonalazódik már. :)

Szóval egyelőre semmi nagyszabású, de én nagyon örülök annak, amilyennek most az év tűnik:

Január 27. Nancy Tündivel (én) ✔ (poszt)

Március 22 (este)-27. Észak-Portugália (ez a szülinapi ajándékom tavalyról)

A tartalomból:

Porto (saját kép 2016. február végéről)
Geres Nemzeti Park
Március 31 (este)-április 3. Jönnek a Gondnokok! :)

Április 6 (este)-8. Brüsszel (megyünk szavazni, de a szombatot nem ott fogjuk tölteni)

Hanem talán Antwerpenben?
Vagy Hágában?
Április 17-24. Virágék jönnek

Április 28-május 1. Berchtesgaden Bálintékkal




Május 10-21. Budapest (én)

2017. június, ki lehet találni, hol készült :) (saját kép)

Július 11-18. Svédország
Ez az idei "a" nyaralás egyelőre, évek óta tervben volt, de valahogy most jutottunk el idáig. :) Én már voltam Stockholmban, de kilenc éve, úgyhogy alig emlékszem.
A tervek szerint a hét első felét Gotlandon, a másodikat Stockholmban töltjük majd.


Visby (Gotland), itt fogunk lakni 



Stockholm óváros *.* Már most elkezdem feltölteni a fényképezőgépemet!


2018. február 1., csütörtök

Boldog februárt!

Csak meg akartam örökíteni, hogy VAN MUNKA, végre, és az utóbbi pár napban effektíve végigdolgoztam a napi 8 órát, sőt ma olyan sok dolgom volt, hogy éppen hogy csak be tudtam fejezni 6-ra! (Jó, belefért másfél óra vezetés a nap közepén...)
#kalandok

2018. január 28., vasárnap

Nancy, vol. 2.

Nancyval egyszer már próbálkoztunk (akkor a többesszám Fannit, B.-t és néhány gyakornokot jelentette) két éve, szintén január legvégén, és most Tündivel mentem vissza, aki Strasbourgban van Erasmuson ebben a félévben. :) 
A város még mindig, sőt egyre jobban tetszik - és nem is emlékeztem, hogy innen ilyen jól megközelíthető (másfél óra vonattal) -, viszont most is baromi hideg volt, de szerencsére semmi csapadék nem esett, úgyhogy ki tudtuk maxolni a szabadtéri városnézést. Ez a mediterrán stíl nekem nagyon bejön a színes zsalugáterekkel, ajtókkal meg ablakrácsokkal. :)

Place Stanislas (UNESCO világörökség része): 


I. Szaniszló, 1738-1766 között Lotharingia és Bar uralkodó hercege (a wikipédia szíves közlése)

Pózolj városházával! 
A mediterrán belváros:









Megyünk, és egyszercsak ott jön ki egy bicikli a falból!







Ez a türkiz ajtó szelfiért kiált.


Közben megebédeltünk, és itt egy mondat erejéig kitérnék a Luxi vs. Franciaország viszonyokra: tök véletlenül találtunk egy olyan éttermet a belvárosban, ahol 13,30-ért lehetett háromfogásos menüt kapni, és előzetes gyanúim* ("biztos kicsi lesz", "biztos nem lesz finom", "biztos majd órákig kell rá várni") egyike se igazolódott be, sőt kaptunk ingyen egy üveg vizet is. Azóta se tértem magamhoz a sokkból!

Az ebéd után folytattuk a felfedezőutat, és teljesen véletlenül egy kisállatkertre bukkantunk a Parc de la Pépinière-ben, (a pépinière szót most tanulom, szintén a wikipédia közreműködésével, és faiskolát jelent, vagyis növényiskolát, mert nem csak fákat termesztenek/tartanak itt, de a legcukibb az angol neve: plant nursery :)), ahol láttunk számtalan pávát, továbbá kecskéket, juhokat, egy darab makákót, két koronás darut, és pár őzikét, akiket popcornnal (!!!) etettek az ostoba turisták. 



Itt volt egy kis dráma, mert ez a páva nagyon szeretett volna közelebbi kapcsolatba kerülni az Egyelőre Beazonosítatlan Madárral, és egy ideig nem értette meg, hogy no means no, kitartóan udvarolt, aztán végül csalódottan elvonult.

Koronás daru :) 

Bon appétit!
Ezen a ponton már eléggé fáztunk és nem is maradt túl sok látnivaló a városban, viszont még volt több mint négy óránk a busz/vonat indulásáig, úgyhogy még gyorsan megnéztük a folyó (Meurthe) partját, hogy nehogy ez a látványosság kimaradjon:


És aztán úgy döntöttünk, hogy moziba megyünk. :D Szerencsére volt pont úgy egy film (Brillantissime), hogy előtte még kényelmesen meg tudjunk inni egy kávét, és utána bőven elérjük a buszt/vonatot. A film egészen szórakoztató volt, elég sokat nevettünk rajta, de azért többet is ki lehetett volna hozni belőle (a Figaro kritikusa szerint "nullissime"). 
Mindenesetre tök jó lezárása volt a napnak!

<3


*Van ennek a szónak többesszáma? Gyanújaim? Gyanakvásaim?