2016. november 12., szombat

27

Idén annyira jó szülinapom volt! :) Még pár nappal korábban kezdődött, amikor kaptam Anyuéktól igazi, hamisítatlan pakkot postán, csak a cipőpaszta hiányzott belőle. :D De volt benne kolbász, szalámi, parenyica sajt (!!), pulcsi, türelemjáték, éééééés egy szelfibot! :D 
Aztán a tárgynapon reggel Fanni felhívott, és így, élő egyenes adásban hallgatta végig, ahogy kibontom az általa egy héttel korábban itthagyott ajándékot. Annyit mondhatok, hogy csupa cukiságot kaptam. :) 

Bent az irodában az a tradíció, hogy az ünnepelt visz sütit, úgyhogy vettem két gyönyörű (és mint kiderült, isteni!) tortát az Oberweiss-nál, amelyik az egyik, a nagyhercegnek is szállító cukrászda (képek innen):

"Végtelen szimfónia": madagaszkári étcsokiból készült mousse, csokis keksz, grillezett mogyoró, mogyorós kávékrém

"Naptorta": maracuja mousse, étcsokikrém, málna
Kb. azóta vártam, hogy végre legyen kifogásom az Oberweiss-nál tortát venni, hogy először megláttam a sütijeiket... :D

Szóval beérve körbeírtam azoknak a kollégáknak, akikkel napi kapcsolatban vagyok, hogy jöjjenek, mert torta, és jöttek, és ettek, és mind felköszöntöttek, megöleltek-megpusziltak, mindenkivel beszélgettem egy kicsit, olyan jó érzés volt! Oké, tudtam, hogy 50 80%-ban a torta miatt jönnek, de akkor is. :D 
És a kis teamemtől még ajándékot is kaptam! Egy könyvet a(z angolra) lefordíthatatlan szavakról, és egy marha jó, meleg, sárga (!) és kényelmes sálat:


Mindennek tetejébe az egész héten alig volt munka (végre!), úgyhogy aznap volt időm mindenkivel külön-külön jópofizni beszélgetni, meg tortát enni, meg megválaszolni a rengeteg fészbukos köszöntést. 
Délután, amikor hazajöttem, találtam itthon 2x2 színházjegyet, meg egy mangót (!), meg még hátravolt a meglepivacsi, amiről annyit tudtam csak, hogy egy portugál étteremben lesz. És tényleg ott volt. Isteni volt, tőkehalat ettünk mindketten, két különböző elkészítési módút választottunk, de volt közös pont: mindkettő óriási volt és nagyon (nagyon!) sós. 


Hozzá nyilván fehérbor, amiből a hipercuki pincér bácsi először egy egész üveggel akart ránktukmálni, de mondtam neki, hogy kizárt dolog, hogy én 2 decinél többet megigyak. (Jó, nem pont ezt mondtam.)

Aztán még jöttek a köszöntések FB-on egészen másnap reggelig, és a szülinapom akkor fejeződött be, amikor megláttam szerda reggel, hogy Amerika megbolondult, és végérvényesen kipukkadt a buborék, és innentől nincs hova menekülni. De ez a poszt nem erről szól.

Szóval, nagyon-nagyon jó szülinap volt, jó érzés 27-nek lenni, és végiggondolva az elmúlt évemet, szerintem abszolút szinkronban vagyok saját magammal meg a korommal is, úgyhogy egy szavam nem lehet. :) 

Köszi Mindenki! :*



4 megjegyzés:

  1. És az én titkos elő-, azaz utóajándékaimat megtaláltad-e? A.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hogyne, és használatban is vannak (a fülhallgató nem általam, mert B.-nek nagyobb szüksége volt rá, de remélem, nem baj, családban maradt)! :) :) :)

      Törlés
  2. Huu hat akkor igy utolag is nagyon boldog szulinapot! :)

    VálaszTörlés