2018. január 2., kedd

2017. évzáró, 2018. évnyitó

(Tajvanról természetesen lesz külön poszt! :))

2017. mozgalmas év volt, sajnos nem túl jól dokumentálva, legalábbis írásban, úgyhogy máris megismételném a tavalyi fogadalmamat, miszerint idén megpróbálok gyakrabban írni ide. A másik fogadalmam tavalyra az volt, hogy elkezdem a jogsit, ezt kipipálhatom. Volt egy harmadik is, de azt nem írtam le babonából, és ez a tavalyi év vitathatatlanul legnagyobb sikere: végre elkezdtem lefogyni és el is jutottam mínusz kilenc kilóig nagyjából fél év alatt, ezt nem szeretném 2018-ban sem visszahízni, sem ennyiben hagyni. :)

Tavaly rengeteget utaztunk, sokat jártam haza, sokat mozogtam/unk, volt kulturálódás és kórusélet is bőven. A munkahelyemről inkább ne is beszéljünk - a hangulat és a kollégák miatt még mindig szeretek bent lenni, de egyre inkább úgy érzem, úgy vagyok ezzel is, mint a határátkeléssel voltam még otthon: tudom, hogy mennem kéne, de még túl kényelmes maradni, úgyhogy várom A Lehetőséget (a határátkeléssel kapcsolatban jött is, szóval abban bízom, hogy a munkával kapcsolatban is így lesz). 

Sajnos nem olvastam elég sokat 2017-ben, és amit igen, arról sem mindig írtam a könyves blogomba. Hiába, teljesen elkanászodtam. :P Idén próbálok ezen javítani.
Mindenesetre amiket szerettem tavaly: Hasnyálmirigynapló, Törésteszt, Párducpompa, Furcsaság a fejemben, Egy piaci nap, A szolgálólány meséje (a sorozat is nagy kedvencem lett), és ha már sorozat, a Terápia mindenképp viszi a pálmát! A This Is Us őszi-téli részei meglepően jók voltak, kíváncsi leszek, a folytatásban a nyál vagy az érdemi tartalom felé fog-e billenni a mérleg nyelve. Ezen kívül elkezdtem a New Girl-t, eleinte nagyon szimpatikus volt, de nem kötött le eléggé. 

Váratlan kihívás is volt 2017-ben, a december eleji tolmácsolás Brüsszelben. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy most úgy érzem, (második?) kapunyitási pánikom van karriertéren egy kicsit (?), nem tudom, mit akarok pontosan, és nem jönnek az égi jelek, amik ugye az embert vezérlik. Vagy jönnek, csak nem veszem őket észre, és Brüsszel pont az volt... :P 

Szóval 2018-ra kicsit több égi jelet várok, még több fogyást, több olvasást és írást, legalább ugyanennyi mozgást és utazást, és hogy sokat-sokat lehessek azokkal, akik fontosak. :) Remélem, ez nem túl nagy kérés! Ja, és mindenkinek minden jót!!!

adekvát molyos szerencsesüti máról :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése