2018. október 2., kedd

a másik holland fővárosban

A hétvégén meglátogattuk a sógoromat, aki a hágai konzervatórium igen elégedett, elsőéves cselló mesterszakos hallgatója szeptember eleje óta. Elégedettségének egyik oka, hogy Hága nagyon szimpatikus hely, és ezzel én is egyet kell, hogy értsek, másfél nap alatt totál belopta magát a szívembe! Minden van benne: csatornák, biciklik, őszi lombok, tengerpart. Nekem kábé ennyi kell a boldogsághoz. A sógori elégedettség másik oka az egyetemi szemlélet és légkör. Van összehasonlítási alapja, a budapesti Zeneakadémiára járt alapszakra, és úgy néz ki, Hágában sokkal komplexebb a képzés, a hangszeres órák mellett ugyanis a hallgatóknak ki kell választaniuk egy őket érdeklő és a játékukhoz szorosan kapcsolódó témát, azt kutatniuk és a másodév végén valamilyen módon prezentálni a többieknek. Erről havonta egyszer van közös megbeszélés, amikor mindenki elmondja, hol tart a kutatásával, és a többiek kérdezhetnek, hozzászólhatnak, javasolhatnak, stb., és van "rendes" konzulens is, aki segít a kutatásban. Erre egyébként a konzervatórium összes terme, szakja, technikai felszerelése, hallgatója és tanára rendelkezésre áll, be lehet vonni a hangmérnök-képzésben résztvevőket, fel lehet venni bármit a stúdió(k?)ban, stb., szóval az átlag magyar felső- vagy közoktatásból jövőnek elképzelhetetlen luxus. Kimondva az a cél, hogy olyasmiről kutassanak, ami tényleg érdekli őket. És emellett elég kevés órájuk van, úgyhogy szabadon próbálhatnak, vállalhatnak fellépéseket, stb. Szóval nem csoda, ha tetszik az odajáróknak. :)

Hága tőlünk amúgy kb. négyórányi autóútra van, szóval elég valószínű, hogy fogunk még menni látogatóba. Nagyon cuki kisváros, vagyis hát egyáltalán nem kicsi, sőt meglepően sokat lehet villamosozni anélkül, hogy kimenne az ember a városból, de mégis kisváros hatását kelti. Van benne kínai negyed, mecset, arab boltok...  meg ugye magyar zeneakadémisták, és a sógorom elmondása szerint az évfolyamtársai között nincs egy holland se, szóval igazán multikulti. 

Péntek este értünk oda kipurcanva, úgyhogy szombaton viszonylag későn kezdtük a napot, először Hága belvárosában sétáltunk B.-vel, amíg M. egy délutáni koncertjére gyakorolt. 

szegény ebben az épületben tengődik... 



itt élt Spinoza 1671-től 1677-ig






Budapest Bagel!

a kínai negyedben


a zenei kollégium bejárata - csupa hangszigetelt lakás, a földszinten próbaterem zongorával... #hanyatlónyugat

a csellóművész lakosztálya
Aztán elvonatoztunk Amszterdamba (40 perc): eredetileg mindhárman ugyanarra a koncertre mentünk volna délután, de M. közben kapott egy felkérést (ha egy üzlet beindul...), úgyhogy szétváltunk pár órára, majd újra összetalálkoztunk, hogy együtt menjünk vissza Hágába. 








a Freiburger Barockorchester a Concertgebouwban (-ben?) - vajon magyarok ültek-e mögöttünk? :D

ingyen ásványvíz a szünetben

elképzelhetetlenül szép idő

they aresterdam

egyik kedvenc részem a városban :)
Este még sétáltunk Hágában is egy kicsit, a nagyon laktató, autentikus kínai étterembeli vacsora után:




Hága tele van szobrokkal, sajnálom, hogy nem örökítettem meg többet. A kedvencem az volt, ami két csadoros lányt ábrázol, amint szelfiznek.

sajnos itt is van ilyen
Vasárnap először is kivillamosoztunk Scheveningenbe (-re?), a hágai tengerpartra. 

csak hogy kiegyensúlyozzam a csatornás idillt









Visszafele meg gyalog mentünk, és láttunk pár szépséget, közben kitárgyaltuk a köz- vs. alternatív oktatást, a szakdolgozat mint olyan hasznosságát vagy haszontalanságát, a versenyhelyzet jóságát/rosszságát, Budapest vs a vidék aspektusát a magyar zenei életben, stb. Szóval ne aggódjatok tovább, a világ meg van váltva!





ez egy temetőben a "burkolat" kavicsok helyett!

betévedtünk valami szuperegészséges helyre ebédelni, ami annyira vegán, hogy még tejből sincs nekik tehén-, hanem mandula-, mogyoró- vagy szójatejből készítik a kávét... 

B: quinoasaláta mangóval, kókusszal és újhagymával, én: avokádós pirítós mindenféle csírákkal, M: vega saksuka pitával







az elégedett elsőéves mesterszakos
Aztán 5 körül elindultunk hazafele, és még az is kijutott, hogy valahol Rotterdamnál megnézhettük, hogy nyitják fel a Tower Bridge-hez hasonló hidat, amin épp átmentünk volna:



2 megjegyzés:

  1. Vera nagyon szeretem ahogy Veled "világjáró" lehetek!)) Már többször írtam, de nem tudom elégszer leírni, hogy köszönet ezekért a színvonalas írásokér, a kulináris élményekér, na és a sok szép fotóér!
    Jó egészséget, és sok pénzt, hogy még sokáig "utazhassak" én is általad!)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Aranyos vagy, köszi, jólesik, amit írsz, és örülök, hogy ilyen örömet okoznak az írásaim! Igyekszem :)

      Törlés