2020. március 25., szerda

már egy hete

Olyan hihetetlen, hogy megint szerda van, és már egy hét eltelt a legutóbbi posztom óta. Pedig mintha ólomlábakon vánszorognának a tökegyforma napok, amik nálunk valahogy így telnek:

8:00 szól az ébresztő
8:25-30 kikászálódom az ágyból (B. ekkor már legalább egy órája fönt van és dolgozik)
8:45-ig bezárólag gép elé kerülök, kávéval, reggelivel, szigorúan nempizsamában - próbálom a normalitást fenntartani, de a múltheti farmerezésből mostanra melegítőgatyázás lett, az íróasztalozásból pedig fotelezés


8:45-11:30 dolgozom, közben azon agyalok, hogy mi a fenét főzzek, hogy lehet valaki teljes munkaidejű háziasszony, én megőrülök másfél hét után is, hogy már megint ki kell találni valamit, kinek van erre ideje, kedve, kreativitása, na és ha végre kitaláltam valamit, akkor van-e hozzá alapanyag? mert persze ha abból indulok ki, hogy azokból a dolgokból főzzek valamit, amik vannak itthon, akkor semmi se jut eszembe vagy ami még jobb, eszembe jutnak kaják, de egyikhez sincs kedvem. #firstworldproblems A teljesség igénye nélkül az elmúlt másfél hétben volt mirelit pizza, gombapaprikás nokedlivel, zöldbabfőzelék sült virslivel, húsos tortellini, mozzarellás-paradicsomos sült csirke sültkrumplival, meg sütöttem erdeigyümölcsös piskótát is, de tényleg úgy érzem, hogy ezzel kimaxoltam a háziasszonykodást. 
11:30-13:00 között valamikor főzés + ebéd
13:00-17:30 dolgozom
17:30-19:00 elmegyünk sétálni/kirándulni még akkor is, ha rossz az idő, muszáj, különben megőrülnénk szerintem, hálistennek eddig szinte mindennap gyönyörűen sütött a nap, legalább ennyi :)




19:30-20:00 vacsora
20:00 után random: fürdés, film- vagy koncertfelvétel-nézés és/vagy felolvasok az Aki szépen butáskodikból 4-5 írást, aztán bealszunk :D
22:00-08:00 alvás, másfél-két-három óránkénti pisiszünetekkel. :P 

Hétvégén meg kirándulunk, ahogy szoktunk, vagy hát majdnem úgy, mert nem vagyok hiperfitt azért.

betöltött 26. hét, és pont olyan arcot vágok, mint anyukám szokott (szerintem) :)
Hogy ezt meddig lehet így bírni, főleg abban a tudatban, hogy pontosan egy hónap múlva már gyesen leszek és ennyi elfoglaltságom se lesz... meg hogy minden, de minden tavaszi tervünknek annyi, nem megyünk sehova és hozzánk se jön senki, ki tudja, meddig.... hát ebbe jobb nem belegondolni. Ha nem lennék most terhes, szerintem megőrülnék. Így legalább van mit várni. A terhesgondozásokat! :P

3 megjegyzés:

  1. Most értem ide.

    Utáljuk együtt a vírust. :)

    Vásárlásban és főzésben én sem vagyok erős. Én titokban napokig ellen ék szendvicset csak ne kelljen főzni,

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. én igénylem a meleg kaját, de legszívesebben mindennap rendelnék valamit :P

      Törlés
  2. Szia Vera,

    Először is: nagyon szép kismama vagy, jól áll a pocak! 😍

    A főzéssel ugyanígy vagyok én is, legszívesebben minden nap rendelnék, de azért most egy kicsit anyagilag is próbálunk takarékon élni, mert ugye ki tudja, mit hoz még ez az év...
    Nekem az a mázlim, hogy a férjemre mostanában rájött a kísérletezgetési kedv a konyhában, így átvette a kajafelelős posztot és nagyon finomakat alkot. Hálás is vagyok érte, én már kifogytam az ötletekből.

    Amúgy meg az utóbbi pár hét volt a leghosszabb fél év az életemben... 🙄😁

    VálaszTörlés