2020. április 20., hétfő

utolsó munkahét

Egyik pillanatról a másikra észrevétlenül kizöldült minden, de ez semmi ahhoz képest, hogy a maival együtt már csak öt munkanapom van, és aztán ki tudja, mikor dolgozom megint - talán úgy egy év múlva. 

kilátás a hálóból nófilterrel tegnapelőtt
Nehezen tudom egyelőre elképzelni ezt a nemdolgozást, nem mintha iszonyat sok munkám lenne (sőt - mióta "karantén" van, alig kapok feladatot, mert mindkét főnököm mással van elfoglalva), de azért mégiscsak van egy napi rutin, és főleg van egy másik életem a munkában, a hozzá tartozó ritmussal, emberekkel, problémákkal, megoldandó ügyekkel, belső poénokkal. Sose volt olyan rövidke (kicsit több mint négyéves) munkavállalói múltamban, hogy két hétnél hosszabb ideig lettem volna  egyhuzamban szabadságon. És igazából már évek óta előtte se, mert az egyetem végefelé már végigdolgoztam a nyarakat. 
A bébike közben itt rugdos a hasamban és emlékeztet rá, hogy ez nem szabadság lesz, vagy legalábbis nem a klasszikus értelemben vett szabadság. Nem is úgy értettem, na. :) 

Bő egy évvel ezelőtt nem tudtam volna elképzelni, hogy 2020. április végén már kilenc hónapja máshol fogok dolgozni és nyolcadik hónapos terhes leszek. Most nem tudom elképzelni, hogy jövő ilyenkor egy tízhónapos csecsemő mellől már a munkába való visszatérés lesz napirenden... 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése