2021. május 31., hétfő

ahogy Nagypapa mondta

Két éve, amikor a nagymamám meghalt, a temetés után az üresen kongó lakásukban fotóalbumokat nézegettem, amiket nagypapám állított össze évtizedekkel ezelőtt, szuperül feliratozva (gyönyörű kézírással!), és az egyik képen nagyon gesztikulál és láthatóan épp mond valamit, és ezt írta képaláírásnak, hogy "Éppen azt magyarázom, hogy a futásban az a legjobb, amikor az ember utána lezuhanyozik." :D Na, ma reggel így éreztem én is, már nem először, hogy oké, elmegyek futni 3/4 7-kor, mert visszaaludni biztos nem fogok tudni, és később túl meleg lesz (köszi, Luxi, hogy meghallottad a kettővel ezelőtti posztomat!), de végig azt vártam közben, hogy legyen már vége... Ez elég rossz így, én élvezni akarom a futást, nem szenvedni. Talán nem kellett volna kihagyni két hetet. De most zsinórban harmadik napja voltam újra és abban bízom, hogy ha kitartok, talán pár nap múlva újra lesz állóképességem. 
Addig is jókat fotózok útközben. 



2 megjegyzés:

  1. Nem okoskodni akarok, de ahhoz, hogy “jó legyen”, két futás között minimum egy pihenőnapot kell hagyni. Az izmaid, az állóképességed akkor fejlődnek megfelelően, az edzés akkor épül be, ha a szervezetednek van ideje regenerálódni. Ha egymást követő napokon futsz, nem tudsz regenerálódni.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hm, oké, köszi. Sajnos a bármennyi kihagyásnak nálam általában a motivációvesztés az azonnali következménye, és akkor van leginkább kedvem futni, amikor már többedik napja járok naponta. :/

      Törlés