hétköznapok

Kezdem kinőni a munkámat - leginkább nincs, de amikor van, akkor is uncsi. Keresek állást, de nincs semmi, hát nem tudom, mi lesz így. A főni szept. 11-én jön vissza gyesről elvileg, de mióta egy hete kitették egy másik (nem közvetlen) kolléganőmet a gyes utáni munkábaállásának első napján, ezt aznapig nem merem biztosra mondani. Valamiért úgy érzem, ez a cég nem húzza már sokáig, vagy én a cégnél, vagy is-is. Közben folyton mennek átszervezések a fejünk fölött, amik mivel minket nem érintenek közvetlenül, hivatalosan el se jutnak hozzánk, csak innen-onnan, pletykákból, vagy ha véletlenül rákérdezek valakinél. Kicsit ki vagyok ábrándulva, de hiába keresek alternatívát, (itt) egyelőre úgy tűnik, esélytelen.