2022

Idén, azazhogy tavaly vált csak igazán nyilvánvalóvá, micsoda buborékban élünk mi itt Luxemburgban. Jöhet háború, jöhet infláció, jöhetnek újabb és újabb covidhullámok, egyszerűen egyikre se tudom azt mondani, hogy különösebben (meg)érintett volna. Az árak nem emelkedtek annyit, hogy megérezzük, a villanyszámla-átalányunk pont most csökkent (mondjuk ez mindenféle inflációktól függetlenül is érthetetlen, mivel szerintem tök sok áramot fogyasztottunk tavaly is), nem kellett jobban spórolnunk, mint bármikor máskor, sőt a "korona évei" után kifejezetten az az érzésem, hogy eléggé elengedtük magunkat 2022-ben a kiadások terén, főleg, mert újra lehet utazni. 
A tavalyi év highlightjai: Dani elindult önállóan (február), csodálatosat hosszúhétvégéztem Fannival Londonban (május), levágattam a hajam (június), szuperjót nyaraltunk Gárdonyban (július), Dani elkezdett érthetően beszélni (a nyár folyamán, de főleg az év második felében), eltöltöttünk egy nagyon pihentető és egyben kalandos hetet hármasban a gyönyörű Mallorcán (november), megkaptam a 2016-os Vera álomállását (december). Sokat futottam, cserébe (?) sajnos nagyon keveset olvastam. Lefogytam 14 kilót. Kétszer voltam covidos. Augusztusban elmentem egyedül túrázni egy hétvégére, és nagyon várom a következő ilyen alkalmat. Lenyelvvizsgáztam luxemburgiból. Meg egy csomó minden történt még ezeken kívül, nyilván, de ha visszagondolok 2022-re, ezek jutnak eszembe.