hétvége kettesben
B. "szabit vett ki" a hétvégére, úgyhogy péntek délutántól kettesben voltunk Danival. Egy kis ijedtséggel kezdődött, mert pénteken hajnalban és reggel háromszor hányt, úgyhogy eléggé féltem, hogy egy fosóshányós vírussal (ami eddig elkerült minket!! kopp-kopp) most itt maradok vele egyedül, de szerencsére csak gyomorrontásnak bizonyult.
Szombaton így elmerészkedtem vele az amnéville-i "akváriumba" (hogy hívják ezt magyarul?), egész jó volt, én is nagyon élveztem a színes halakat nézegetni. Daninak a rájasimogatás volt a legnagyobb élmény, csak sajnos a ráják nem akartak elég közel jönni a vízfelszínhez. Én elnézelődtem volna még, de Daninak bő egy óra elég volt, és már amúgy is későre járt az idő - az egyik félelmem ilyenkor, hogy elalszik az autóban hazafelé, és akkor jaj az én ebéd utáni pihenésemnek -, és így is 3/4 1-kor értünk haza, amikor ő hétvégén azért már általában bőven aludni szokott. Csak 10 percet aludt az autóban, de ez elég volt ahhoz, hogy kb. fél 2-től 3-ig még folyamatosan sugározza a műsort az ágyából (amíg engem nem hív és nem nagyon hangos, hagyni szoktam), majd ennek megfelelően 5-ig aludt. :D Picit megcsúszott a nap, de hát van ilyen. Délutánra kitaláltam, hogy írjunk/rajzoljon levelet a nagyszüleinek, mint Maszat a Londonban élő unokatestvérének (a "Maszat öltözik" c. könyvben), ez nagyon tetszett neki, rögtön ki is adta az ukázt, hogy akkor rajzoljak, tessék! :D Mire ezzel végeztünkem, besötétedett, de akkor még el kellett menni a postára feladni a levelet (mint Maszat). Ezt sikeresen abszolváltuk, majd felvetettem, hogy mi lenne, ha megnéznénk a bölcsit sötétben (a szombaton este 7-ig egyetlen nyitva tartó posta hálistennek pont a bölcsi közelében van), ez is jó ötletnek bizonyult, mert hát mi van annál izgalmasabb, mint az alvó bölcsi meglátogatása? ;) És aztán hazajöttünk.
Szombaton így elmerészkedtem vele az amnéville-i "akváriumba" (hogy hívják ezt magyarul?), egész jó volt, én is nagyon élveztem a színes halakat nézegetni. Daninak a rájasimogatás volt a legnagyobb élmény, csak sajnos a ráják nem akartak elég közel jönni a vízfelszínhez. Én elnézelődtem volna még, de Daninak bő egy óra elég volt, és már amúgy is későre járt az idő - az egyik félelmem ilyenkor, hogy elalszik az autóban hazafelé, és akkor jaj az én ebéd utáni pihenésemnek -, és így is 3/4 1-kor értünk haza, amikor ő hétvégén azért már általában bőven aludni szokott. Csak 10 percet aludt az autóban, de ez elég volt ahhoz, hogy kb. fél 2-től 3-ig még folyamatosan sugározza a műsort az ágyából (amíg engem nem hív és nem nagyon hangos, hagyni szoktam), majd ennek megfelelően 5-ig aludt. :D Picit megcsúszott a nap, de hát van ilyen. Délutánra kitaláltam, hogy írjunk/rajzoljon levelet a nagyszüleinek, mint Maszat a Londonban élő unokatestvérének (a "Maszat öltözik" c. könyvben), ez nagyon tetszett neki, rögtön ki is adta az ukázt, hogy akkor rajzoljak, tessék! :D Mire ezzel végezt
Vasárnap (is) gyönyörű, zúzmarás-napsütéses idő volt, úgyhogy nem akartam autóba ülni, inkább rávettem Danit, hogy a futóbiciklivel menjünk be a városba a panorámalifthez, és ezt többé-kevésbé sikerült is abszolválni; egy darabig lelkesen biciklizett, aztán inkább a kezemet fogva sétált (másik kezemben a bicikli :P). Mindenesetre jó sokat voltunk levegőn, és nagyon jólesett a napsütés!
Délutánra sokat enyhült az idő, és még mindig sütött a nap, úgyhogy elmentünk a Kass Haffra megnézni az állatokat. Tudom, kényes városi lány vagyok, de az a bűz...! Dani szuperül érezte magát, (szerep)játszott mindenfélét, vitt szénát az állatoknak, söpört, gereblyézett... Egész naplementéig maradtunk. :)
Persze voltak konfliktusaink, azért sose 100% idill egy ilyen hétvége, de összességében így is tök jó emlék marad. :)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése