tajtékos napok IV

Azért a múlt hétvégét még sikerült odatennünk: szombaton volt Dani szülinapi bulija, amit már nagyon-nagyon várt, és hát nagyon jól is sikerült! Carina, az animátor, egy tündér, tényleg, tapintható a szeretet, ami árad belőle a gyerekek felé, és a gyerekek is imádják, tegnap több gyerektől/szülőtől érkezett még utólag is visszajelzés, hogy mennyire szuper volt a buli. Nekünk a kajáltatáson meg itatáson kívül nem nagyon volt dolgunk (de így is nagyon elfáradtunk, főleg mentálisan, a nap végére). Ja, meg dekoráltunk minimálisan; felfújtunk kb. 20 lufit (amik közül volt, ami két órán belül lelappadt, és volt, ami még most is teljes pompájában feszül). Sütöttem egy nagyon finom csoki(s)tortát, a tésztáját ráadásul Dani érdemi segédletével, meg mivel űr volt a téma, a poharakat űrös (!) matricával jelöltem meg, és még a karácsonyi mézeskalácsformákból is kiválasztottam azt a hármat, ami belefért ebbe a tematikába, és hullócsillag-, hold- és szívecske (űrszívecske, jó?) formájú sajtokat tettem a kis szendvicsek tetejére. :D A gyerekek kirohangálták és -játszották magukat, volt kincskeresés, táncolás, kézműveskedés, egyensúlyozós feladat... és minden feladat teljesítésével meghódítottak egy-egy bolygót. :)) Az ajándékok kibontására kb. a buli után került csak sor (de addig nem is érdekelt senkit), és irtó mázlink volt, vagyis Daninak, mert öt legót is kapott, de csak egy olyan volt közte, ami már megvolt neki, illetve kapott egy nagyon szép, természet-témájú könyvet (attól a kislánytól, aki a múltkor nekiadta P. ajándéka egy részét, és aki szerintem nagyon szereti Danit, mindig ment utána, megsimogatta, megfogta a kezét, mellé ült, kedvesen nézte :)). P. pedig, aki amúgy Dani legjobb barátja az oviban kb. a kezdetektől (azaz tavaly március óta), nem jött és nem jött, pedig nagyon vártuk, úgyhogy egy idő után írtam az anyukájának, és kiderült, hogy jaaaa, ők valamiért azt hitték, másnap lesz a buli. Szerencsére nem voltak nagyon messze, úgyhogy P. a buli második felén érdemben részt tudott venni, a tortával is megvártuk (nem ízlett neki :D). Ezt kiegyensúlyozta viszont a szomszéd kislány, A., aki 9 éves talán, és a kertjükből vágyakozva nézte a bulit, majd megkérdezte, hogy csatlakozhat-e (és persze, hogy csatlakozhatott). :D Nagyon jó élmény volt az egész, az elejétől a végéig, én már várom a 7. szülinapot. :D

az űr témához direkt ilyen metálos fényű lufikat választottam, de sajnos csak azok maradtak ilyenek, amelyikek a házban kerültek elhelyezésre

utóhang

Azon meg sírtam, hogy a buli hivatalosan 14:30-tól 17:30-ig volt - 14:32-kor már mindenki itt volt (kivéve ugye P.), és 17:38-ra üres volt a ház. :D Elnézést, ez Németország? Zseniális, hogy ennyire lehet számítani az emberekre, és lehet tervezni, imádom.
És miután mindenki elment, Dani nekiült legózni, és két órán keresztül elmélyülten rakta össze az ajándékba kapott legókat. Hát komolyan. Odavagyok.

Vasárnap pedig levezetésképp elmentem a kollégáimmal (és pár kollégám gyerekével) egy folyóparti biciklitúrára, ami szintén szuperül sikerült, én 55 km-t mentem összesen, ebből a közös rész kb. 25 volt, de a kiindulópontra és haza is bicikliztem, úgyhogy a végére már csak egy zuhanyra vágytam. :D És hogy mindezt megkoronázzuk, istenit grilleztünk este a teraszon négyesben (itt van a sógorom is pár napig).

most először báránnyal is mertünk kísérletezni, és nagyon finom lett!