Vackor az 1. c-ben - eltelt egy hónap!

Miközben a luxemburgi iskolákban még csak ma kezdődött a tanév (sőt, van olyan évfolyam, ahol csak holnap kezdődik), nem beszélve a német iskolákról, ahol az utolsó tartományban, Bajorországban, szintén csak ma kezdték a sulit, itt nálunk már csak szűk három tanítási hét van hátra az őszi szünetig. 
Dani pontosan ma öt hete iskolás, és egyelőre azt kell, hogy mondjam, úgy tűnik, NAGYON jól érzi magát. Reggelenként odarohan a kis haverjaihoz az udvaron (vs. első hét, amikor sírva kapaszkodott belém), már többször volt, hogy részben vagy teljesen egyedül ment, lelkesen mesél magától (!), láthatóan büszke az új skillekre ("elkezdtünk olvasni!!!"), és az esetek nagy részében sikerült bent megírnia a házit délután. Olyan érdekes, ilyen kvázi nyomtatott betűkkel tanulnak írni egyelőre, nem kötik össze őket.

Tanulták már az l/L, m/M, o/O, a/A, i/I betűket, következik a z/Z, majd a t/T. Számokból a hatosnál tartanak, de az eddig tanultakkal - megítélésem szerint - egész komoly műveleteket végeznek már. (Ezek, amiket illusztrációként ideteszek, délután önállóan megírt házik.) 

A tanító néni az őszi szünetig meg akarja tanítani nekik az összes számot (mármint 9-ig), úgy tűnik, jó úton vannak, mert állítólag "holnap kezdjük a hetest!".
Volt szülői értekezlet is, kiderült, hogy nagyon sok mozgásos feladat van napközben (pl. a betűket először szikszalagból leragasztja a padlóra a tanító néni hatalmas méretben, és a gyerekeknek végig kell sétálniuk rajta többször is, az írás irányában), tesiórájuk amúgy szerdán és pénteken van; sokat beszélnek a mindenféle szabályokról, és pl. a zebrán átmenést gyakorolják is együtt; van hittan meg etika, de egyelőre, mivel nincs aki igazi hittant tartson (muhaha), ez egyben van, és általánosabb dolgokról beszélgetnek, de állítólag majd "a város" küld valakit, és akkor kettészedik őket; első-másodikban nincs osztályzás, csak szöveges (kompetenciaalapú) értékelés, és a tanító néni szerint harmadik-negyedikben sem kéne osztályozni (de kelleni fog), illetve lesznek mindenféle programok majd, közös mézeskalács-sütés, Diótörő a szomszédos település általános iskolásainak előadásában a művházban (!!! hálistennek szülők nélkül), lampionos séta sötétben az erdőben (szülőkkel)... 

Szóval eddig minden oké, kíváncsian várjuk a folytatást. 

Külön megkönnyebbülés/öröm nézni, hogy Dani szociálisan is úgy látszik, megtalálta a helyét - az iskolában van egy-két fix kishaver (incl. egy kislány), akikkel láthatóan nagyon jól elvan, és hálistennek a legjobb ovis kisbarátja, P. is megmaradt, pedig ő még idén ovis, de igyekszünk a szülőkkel közös programokat szervezni, és két hete voltunk a trieri Múzeumok Éjszakáján, ahol volt több gyerekprogram is, pl. zseblámpás "tárlatvezetés" (a múzeum raktárában :D) meg kézműveskedés, oda vittük a fiúkat, akik nagyon-nagyon örültek egymásnak, és szét se lehetett őket robbantani abban a pár órában (nem mintha akartuk volna), úgyhogy megérte a plusz erőfeszítés.