beszédfejlődés
Jó lenne ezt is dokumentálni, később biztos majd fel akarom idézni, hogy Dani mikor is kezdett beszélni és hogyan. Érdekes módon a beszédfejlődését tudom csak önmagához képest nézni, és bármit "produkál", annak baromira örülök, míg a (kortársaihoz képest lassabb) mozgásfejlődése kifejezetten stresszel időnként (az örülés ott is megvan nyilván). Valószínűleg belejátszik ebbe, hogy tudom, hogy a kétnyelvűség miatt későbbre tolódik nála a "rendes" beszéd beindulása, és emiatt nincsenek is elvárásaim. Ez a kétnyelvűség persze nem ugyanolyan, mintha B.-vel más lenne az anyanyelvünk, de közben mégse homogén magyar az a környezet, amiben Dani él, már a bölcsi előtt se volt így, de az elmúlt egy hónapban meg már pláne nem - napi 8 órában franciául beszélnek vele. A gondozónénik szerint sokat ért már abból is, mondjuk én ebben nem kételkedtem, ott elsősorban a gesztusokat, történéseket, rutint "kell" érteni, a szavak másodlagosak. Annyira kíváncsi vagyok, hogy francia szavakat is próbál-e már mondani!
kapkap - kupak vagy kapcsoló
akupa - apuka
mennö/mannö/manne - madár
kenö - zsebkendő
kanná - kanál
konna - konyha
tanne - tányér
akka/akko/okko - joghurt
ka - róka vagy katica (mostanában inkább az előbbi)
memme - nagymama, mama
peppe/pappa - nagypapa, papa
bebe/baba - baba (néha saját maga, néha kép)
böc(i)/böcs - bölcsi
petty - pötty
könn - könyv
kacs - kulcs
gob/gab - gomb
ká - koala, káposzta, croissant... ember legyen a talpán, aki rájön, hogy épp melyik :D
panna/panne - panda (van egy pandás mamusza)
atta - asztal
ekep - lepke (A kisvakond és a nyár c. opusz lepkéi nagyon maradandóak)
eeme - alma
Most ezek a "szavai" vannak, de kommunikálni ennél jóval többet tud, mutatja, hogy mit szeretne, rázza a fejét, mosolyog/nevet, ha valami "igen", és megérteni mindent megért. Tegnap például megkértem, hogy vigye ki a pizsamáját a szennyesbe, és először a másik irányba indult, de mondtam neki, hogy a mosógép mellett van a szennyes, oda vigye, akkor így elgondolkodott, aztán odavitte és beletette a pizsamáját a szennyesbe. Nagyon örült magának, amikor megdicsértem, de általában látszik, hogy nagyon örül, amikor megértjük egymást így verbálisan.
Egyébként a magánhangzókat sokszor csak sejteni lehet, az apuka valójában inkább úgy hangzik, hogy "(a)kp(a)", a joghurt meg "kk". :D
Bár már állítólag megdőlt, én mégis tartom magam ahhoz a - szüleim által még képviselt - nézethez hogy van akinél a beszédfejlődés, van akinél a mozgás indul be később és nem igaz az, hogy először a mozgás, utána a beszéd.
VálaszTörlésA kislányom aki nagyon későn, 2.5 évesen kezdett el beszélni, elég beszédhibás és szerintem jó későn fog olvasni megtanulni. Hiába volt a mozgása tökéletes, semmit nem segít neki az iskolai dolgok kezdetén.
Én 3 évesen tökéletesen, hiba nélkül beszéltem, dehát rettenetes volt a mozgásom, nem kúsztam, nem másztam, kizárólag W-ben ültem, stb és ugyanúgy megszenvedtem az iskolát az elején.
Még a kétnyelvűségre kíváncsi vagyok hogy fog alakulni, mert én is román nyelvű oviba jártam (nem is járhattam másba) de egy vak hangot nem tudtam románul, hiába megértettem az utasításokat.
És hát nagyon cuki a fotón...
Én úgy tudom, hogy egyszerre vagy a beszéd, vagy a (nagy)mozgás fejlődik, de az egyik nem zárja ki a másikat, csak kicsit késlelteti. Ráadásul bizonyos mozgásfejlődési "belenyúlások", mint pl. a hasaltatás, rossz hatással lehetnek a szem-kéz koordináció (és ezzel később az írás, olvasás) fejlődésére, szóval a gyors mozgásfejlődés éppen hogy nem feltétlenül a "jó" kognitív fejlődés irányába hat (nem törvényszerű nyilván). De a mozgásfejlődés siettetése vezethet oda is, hogy kimaradnak mozgásformák, ahogy nálad is... persze nem feltétlenül és nem csak.
TörlésA kétnyelvűségre én is kíváncsi vagyok! Főleg hogy az ovi luxemburgiul lesz, szóval az már háromnyelvűség. Az iskoláról meg jobb nem is beszélni! :D
A félreértések elkerülése végett: "De a mozgásfejlődés siettetése vezethet oda is, hogy kimaradnak mozgásformák, ahogy nálad is..." ezt nem úgy értem, hogy nálad is emiatt maradt volna ki a kúszás/mászás, hanem hogy a mozg.fejl. siettetése vezethet az általad is említett mozgásformák kimaradásához.
TörlésVagy a nem megfelelő izomzat. Ma már tudom hogy én hipotón voltam (nem tudtam üveget megfogni, mindig W-ben ültem, stb.) akkoriban ez teljesen ismeretlen volt. És engem aztán biztos hogy sose hasaltattak, gondold már el 1974-ben. Feküdtem a mózeskosárban és rongyokat nézegettem. Megetettek, átpelenkáztak, visszatettek. 1 éves koromban meg felébredtek, hogy se nem ülök, se nem mászok, se nem járok. Nekem anno kellett volna valami Dévény féle módszer az izmaimhoz. Ma meg sokan ezt túlzásba viszik és beijesztik az anyukát ha nem ér el a gyerek egy mérföldkövet.
TörlésJaja, ezért is írtam, hogy nem törvényszerű nyilván, csak emiatt IS lehet. Durva, hogy akkoriban mennyire pont az ellentéte volt, nem is az, hogy békénhagytak, az oké, csak hogy nem tűnt fel nekik, hogy ezek szerint a kúszásnál nem jutottál tovább... és utána mi lett? Hogy sikerült elkezdeni járni?
Törlés1 éves koromig - mint mondom - feküdtem vagy támaszkodva tartottak, gondolom ilyen párnákhoz. Nyilván mozgattam a végtagjaimat meg gondolom fordultam is de semmi intencióm nem volt a mászáshoz. És 1 évesen elkezdték velem gyakorolni a járást amit 1 hónap alatt megtanultam és én már csak állásból tanultam meg leülni.
TörlésAztán persze onnantól már egyenes út volt a lúdtalp, x-láb, gerincferdülés ésatöbbi amit megint nem időben nem megfelelően kezeltek, meg sokmindent betudtak lustaságnak, ügyetlenségnek.
A szüleim a tesóm születésénél jöttek rá, hogy milyen a normális mozgásfejlődés.
De pont mivel értelmes voltam, nagyon korán beszéltem, senkinek sem fordult meg a fejében hogy bármi baj lehet. Akkor még az volt hogy vannak fogyatékos emberek (nyilvánvaló volt hogy nem voltam az) meg ép emberek. Semmiféle spektrum nem volt.