a főbérlő s(z)aga

Végre megírom a főbérlő-sztorit, Alma álnéven, mert ugye sose lehet tudni.

Amikor 2016-ban találtuk a luxembourgi lakásunkat, nagyon csodálkoztunk, hogy (már akkor is!) mennyire alacsony a lakbér ahhoz képest, hogy milyen jó helyen van és milyen nagy. 1500 euró + 150 rezsiátalány volt 110 négyzetméterért (plusz internet és villany). Ráadásul kétszintes lakás, ilyet se láttunk még addig. Amikor elmentünk megnézni, egyből szimpatikus volt (a lakás), és ahhoz, hogy megkapjuk, el kellett küldenünk Almának az ingatlanoson keresztül kb. az összes létező adatunkat, plusz egy motivációs levelet (!), hogy miért szeretnénk ott lakni. Utóbb Alma mondta, hogy azért minket választott, mert szimpatikus volt neki, hogy a motivációs levélben leírtuk, hogy szeretnénk gyökeret ereszteni Luxiban, és ő ebben kifejezetten támogatni akart minket. A szerződés aláírásakor találkoztunk vele, tök szimpi volt, és aztán miután beköltöztünk, még kétszer fordult elő nálunk, egyszer a szárítógépet cserélte ki, egyszer a nappaliban a lámpát, mindkettőt még az első pár héten belül, aztán slussz, az lett a rutin, hogy nagyon ritkán váltottunk egy-egy emailt, ha volt miről, és évente kb. egyszer odajött, hogy az előző évi rezsit a valós fogyasztás alapján rendeztük, de ilyenkor se jött be feltétlenül a lakásba, csak kint a kapu előtt beszélgettünk. 

Fast forward 2023 nyarára, amikor a nagyszobában egyik napról a másikra felpúposodott a parketta. Teljesen kétségbeestünk, hogy ez ugyan mitől lehet, mert víz - tudomásunk szerint - nem került rá, bár kint elég párás volt az idő, de annyira nem, hogy indokolja a domborzatváltozást. Írtunk Almának, hogy egyrészt fyi, másrészt volt-e erre esetleg korábban precedens, harmadrészt nincs-e padlóburkoló ismerőse. Milliókért, de tényleg milliókért kihívtunk egy vízszivárgás-megállapítással foglalkozó céget (détection de fuite d'eau), akik megmérték egy készülékkel, hogy szivárgás ugyan nincs, de a ház falaiban a megengedett mennyiség sokszorosa a nedvesség - ez a szigetelés és az időjárás kombinációja, nekünk úgymond semmi dolgunk vele, mert egyikre sincs hatásunk. Ezt akkor elmondtuk Almának, aki - és tulajdonképpen ez a lényeg - nem jött oda, nem nézte meg, csak emailben kommunikáltunk vele. A szivárgásmeg(nem)állapítók azt mondták, hogy a valódi, hosszútávú megoldás a padló felszedése, megszárítása, a szigetelés javítása, majd a padló újbóli letétele... Természetesen mi ettől kétségbeestünk, hogy oké, meg fizetni ugyan nem nekünk kell, de lakni hol fogunk addig? 
Végül erre a radikális beavatkozásra nem került sor, mert - szárazság ex machina - a padló egy-két héttel később visszasüllyedt normális állapotába, mint ha mi sem történt volna, és már csak ez a fotó őrzi a felpúposodás emlékét.


Száz szónak is egy a vége, Alma nem jött oda megnézni a padlót még csak utólag se, és a lakbéren se emelt 8,5 év alatt egy centet sem (csak a rezsiátalányon, kemény 30 eurót/hó), szóval úgy viselkedett, mint akit nem igazán érdekel ez a lakás.

Ebben a kontextusban írtam neki 2024 decemberében egy szívhezszóló emailt arról, hogy hát mi akkor márciussal kiköltöznénk, és köszönjük az eddigieket. Innentől kezdve Alma - miután gratulált a házhoz - egy mocsadék ragadozóvá változott, aki minden elképzelhető költséget a mi nyakunkba akart varrni, azt is, ami teljesen egyértelműen nem a mi költségünk/felelősségünk lett volna. (Fel)Idéznék néhányat, mert olyan jó érzés (ja, nem):

- az öt (?) évvel korábban eltört ikea-széket (ami helyett vettünk újat, Alma tudtával) javíttassuk meg szakemberrel (nem javíttattuk meg, észhez tért)
- az általa sajáét kezűleg lefestett komódról a 8,5 év alatt lepattogzott festéket profi bútotasztalossal hozassuk rendbe (nem hozattuk rendbe, a festővel lefestette, és gyanúnk szerint kiszámlázta, de nem tudjuk, mert a számlán nem volt tételes felsorolás)
- az emeleti hálószobánk tetőablakának keretét, amiről a napsütés miatt (!) helyenként lepattogzott a festék, és ami az eső miatt (!) helyenként elázott, a tetőablakos céggel cseréltessük ki (nem cseréltettük ki, ejtette a témát)
- fizessük mi a lakás tisztasági festését, úgy, hogy mielőtt beköltöztünk, nem volt frissen festve (végül azoknak a helyiségeknek a festését fizettük mi, amiket a leginkább lelaktunk)
- ez már később volt: az új bérlőknek nem felel meg a profi takarítócég által a beköltözésük előtt végzett "mélytakarítás", ezért a második kört is fizessük mi (kifizettük, nem akartunk ebből ügyet csinálni már)

Ezek voltak asszem a legvadabbak. Illetve ott volt az is, de az sajnos a szerződésünk szerint teljesen legális volt, hogy bár március elején költöztünk ki, június közepéig kellett volna lakbért fizetnünk, a bérleti szerződés évfordulójáig, de hálistennek már április közepén beköltöztek az új lakók, úgyhogy végülis csak plusz másfél havi lakbért, lakásbiztosítást és villanyt fizettünk, semmi gond.

A döbbenetes ebben az egészben az volt, ahogy végignéztük Alma teljes átalakulását körtévé békés, laid-back, "leszarok mindent, csak ne nekem kelljen vele foglalkozni, és a pénz se érdekel" főbérlőből pénzéhes, mikromenedzselő, kontrollfreak főnökké. Olyan e-maileket írt, hogy nekem napokig görcsben volt utána a gyomrom, amíg emésztettük, meg a választ fogalmaztuk. Ja, és a legjobb, hogy a folyamat első részében valami olyan e-mailcíme volt, amire vagy megkapta, amit mi írtunk, vagy nem - és ez ugye vagy kiderült, vagy nem... Egy idő után szerencsére áttért a gmailre, de amíg nem, addig ez egy plusz gyomorgörcs-forrás volt.

Végül barátságban barátságosan váltunk el, áprilisban találkoztunk utoljára, amikor az utolsó kulcsot is visszaadtam neki az új bérlők beköltözése előtt. A kauciót (persze nem a teljeset, haha) szinte (!) gond nélkül visszakaptuk, de azért ott is bepróbálkozott - nem vette figyelembe (direkt? véletlenül? már soha nem derül ki), hogy 2025-ben is fizettünk már rezsiátalányt, és a becsült 2025-ös fogyasztásunkat (amiről a valós számok csak 2026. elején derülnek majd ki) így akarta kifizettetni, teljes áron. Szerencsére B. szemfüles volt.

Az mondjuk elmondható, hogy ez az egész színeváltozás megkönnyítette az elválást a lakástól.

Megjegyzések

  1. 100% can relate (as you know all too well). Nálunk is megvolt a színeváltozás a "nem akarok foglalkozni a lakással és a pénz se érdekel"-től a mindenért lehúzásig, a gyomorgörcs, a részlegesen visszakapott kaució, az alkidozás és a menet közben változó játékszabályok... Nekem is nagyban megkönnyítette ez az átmenetet.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések