játszótéri kalandok

Mostanában mindennapos program a játszóterezés, mind élvezzük. Dani imád mindenfele mászkálni, mindent is megfogdos, odahoz, odaad, aztán néha visszakér, főleg ilyen terméseket, gubacsokat, vagy mi ezeknek a neve, szóval a játszótérben nem a játszótérség vonzza. Van egy szuper homokozó tele (sajnos gyakran törött :() játékokkal, még ott is jól elvan egy ideig, de a gubacsokkal nem veszi fel semmi a versenyt. Elkezdték érdekelni a gurítható dolgok, minél nagyobbak, annál jobb, úgyhogy a mindenféle 2-3 éveseknek való triciklikhez stb. is odarohan (mászva) és gurítja őket. :D A homokozóban is egy óriási teherautó a kedvence. 

ez pont nem illusztrál semmit, amit fentebb írtam, mindegy

A hinta abszolút nem érdekli, kb. háromszor próbáltam ki, picit lökve, közben énekelve a Hinta-palintát, de kifele mutogatott és mászni akart. Igaza van, hülye vagyok, minek teszem ide-oda? Majd ő eldönti (és tényleg).
De ami nekem a legérdekesebb és legmeghatóbb, hogy háromszor is találkoztunk egy (félig lengyel, félig francia) 20 hónapos* "kollégával", egyszer az anyukájával, egyszer az apukájával, harmadszor pedig mindkét szülőjével volt, és Dani mindannyiszor odamászott és kezdeményezett! Vigyorgott, adott neki (meg az épp ott levő szülőnek) gubacsot/kavicsot/kis ágat, még meg is simogatta egyszer, de ilyen hiper gyengéden, kedvesen. Hát én ott helyben elolvadtam. Kolléga kicsit meg volt illetődve, hogy ez a mászó baba követi, meg érdeklődik iránta, de aztán ő is mosolygott Danira, sőt a harmadik alkalommal letérdelt mellé a földre és ő is mászott egy kicsit! :D (Aztán rájött, hogy már tud járni/futni, és az gyorsabb, úgyhogy elég hamar fel is pattant.) 
Megmondom őszintén, nagy megnyugvás ez nekem, hogy Dani nemhogy nem ijed meg, de kezdeményez, mert a bölcsivel kapcsolatban ettől tartok a leginkább, hogy mit fog szólni a többi gyerekhez, miután majdnem másfél évig csak velünk volt. És megerősítve látom azt az elméletemet, hogy az égvilágon semmiről nem maradt le és semmit nem veszített azzal, hogy az első évében nem volt több szocializáció. Ha minden igaz, szeptembertől lesz "zeneovi" (inkább zenebölcsinek hívom ebben a korosztályban), egy lelkes itteni szakember anyuka fog tartani heti egyszer 45 perc Ringató-jellegű foglalkozást, beiratkoztunk (indokolt T/1, ez baba-mama(-papa) program!), aztán majd meglátjuk, mennyire kompatibilis az aktuális napirenddel. 

*eltartott egy ideig, amíg összeraktam, hogy másfél éves múlt :D Tudom, hogy ebben a korban még gyakran hónapokban számolják a kisgyerekek korát, úgyhogy kíváncsian várom, én is úgy fogom-e.