Kedves Naplóm!

Már júliusból is eltelt az egyharmada majdnem, és egy sort se írtam... pedig tökre lenne miről, annyira jó nézni Danit például,

... most hihetetlen cuki korszakát éli, szinte sose nyűgös, rengeteget mosolyog, nevet, nagyon "interaktív" lett, félrehajtott fejjel mosolyog és nézi a reakciónkat, egymásba pakol tárgyakat és várja a dicséretet, egész felsőtestét ingatva utánozza a bólogatást/fejrázást... az új kedvenc életkorom az egyéves kor! Sajnos sokkal kevesebbet látok belőle, mint szeretnék, mert (hálistennek) még mindig korán fekszik, 7 körül alszik már a legtöbb este, én meg negyed 5-ig dolgozom... és ha nem itthonról, akkor utána még haza is kell érni. Mindenesetre még ezzel együtt is elmondhatatlan boldogsággal tölt el, hogy B.-vel tud itthon lenni, olyan kapocs van köztük, ami semmihez nem fogható, B. mindent tud csinálni (altatás incl.!), és az egyik legkedvesebb pillanatom a napban, amikor már fekszünk este az ágyban és B. elmeséli, hogy milyen kedvességeket művelt aznap Dani... (= új skillek, cukiságok, bármi említésre méltó)

szülinapi ajándék Dorináéktól, óriási sláger

állandó (nemcsak, de főleg) reggeli program: 3-4 könyv olvastatása

Vettünk nagyobb autósülést, mert a kicsi már nagyon kicsi, ez is hátrafele nézős, de olyan isofix-aljzata van, hogy amikor majd már hátrafele nem fér el, akkor előre lehet fordítani, úgyhogy ez most évekig jó lesz. Apropó autó, nagyon-nagyon-nagyon szorítok magunknak, hogy összejöjjön, úgy néz ki, augusztus utolsó hetében elutazunk Dole-ba (közép-Kelet-Fr.o.), vannak ott szép tájak meg kisvárosok, koronabiztos, autózható távolságon belül van, és egy cuki kis kertes Airbnb-ben szállnánk meg. Nyaralás... olyan jó lenne! Most annyira hiányzik egy jó kis dél-európai vakáció, macskaköves olasz/spanyol/portugál utcácskák, 30 fok egész nap, tengerpart... Miután két hete 15 fok van és esik az eső, kicsit ki vagyok éhezve az ilyen jellegű utazásra :D Ez a franciaországi út se lesz éppen a Cote d'Azur, de jóval délebbre leszünk, mint Lux, úgyhogy minimális (elviselhető) kánikulában reménykedem.

A melóban eléggé el voltam havazva az utóbbi hetekben; múlt pénteken volt egy doktori védés, amit nagyrészt én szerveztem és végig részt is vettem rajta (én moderáltam az online felületet), érdekes volt, nem is a védés része, hanem a zárt ülés, amikor a bizottság megbeszélte, hogy odaítéljék-e a doktori címet a jelöltnek (végül odaítélték, de túlzás nélkül heves vita előzte meg). Aztán most szerdán volt egy egésznapos tanszéki értekezlet, amit a tanszékvezető kérésére részben jelenlétiként szerveztem meg, nem volt egyszerű, mindenféle szabályokat be kell tartani, nem is akarok belemenni a részletekbe, csak annyi, hogy nevezett szabályok hetente változnak állami szinten és az egyetem kis késéssel követi őket... vagy nem, szóval nem volt könnyű dolgom, de a tanarak végül elégedettek voltak főleg az éttermi ebéddel.

feeling Checkpoint Charlie... 

A testmozgással sajnos nagyon elmaradtam az utóbbi pár hétben, és látszik/érződik is; rettenetesen elfáradok estére (tegnap is negyed 9-kor már aludtam), reggel meg még álmos vagyok, de azért igyekszem, amikor érzem a motivációt... meg hétvégente azért eljárunk kirándulni :)

Ja, a "kertünkben" (virágládák a teraszon) túlzás nélkül embermagasságúra nőtt a paradicsom, de termés egyelőre sehol (kis zöld bogyók már vannak), szépen virágzik a bab, és mintha magára talált volna a paprika is.... 

Hát ezek a hírek, köszönöm a figyelmet.