Dani 4 éves lett

Mondanám, hogy teljesen hihetetlen, de nem, abszolút nem az, inkább sokszor azon lepődöm meg, hogy még csak négy éve része az életünknek?... Persze a gondolatainkban már jóval régebb óta, de mégis. Még mindig úgy érzem, megtiszteltetés, hogy taníthatom, segíthetek neki felfedezni és értelmezni a világot, és mindezt egyszerre meg is figyelhetem. A születése óta ezt látom az anyaságban a legszebb dolognak, hogy tanúja lehetek a kibontakozásának. (Ami most épp ott tart, hogy elalvás helyett "provokállak, anyám"-arckifejezéssel közli, hogy "et maintenant, tu vas vomir sur moi" [és most hányj le], majd röhög. Az effajta "kibontakozáshoz" is egy élmény asszisztálni.) 
Idén végre mi sütöttünk neki tortát, ez alapján a recept alapján, nagyon jó lett, szép is és finom is (már az összes social media-felületemet szétspammeltem vele, szóval bocsi attól, aki harmadszor, esetleg még többedszer látja :D). Tök büszke vagyok rá!

Az ajándékot nagyon nehezen sikerült megszülni, viszont ezért is megveregetem a saját vállamat, mert végülis nagyon nagy sikere volt: egy orvosi táskát kapott Dani tízmillió "hozzávalóval", incl. egy működő fonendoszkóp! Azóta persze folyton betegnek kell lenni és elaltat minket, de aztán gyorsan fel kell ébredni, hogy mi altassuk el. :D
A szülinap része volt az is, hogy délután elmentünk a kedvenc vizes játszóterére a belvárosba. :)

Szeretem a június 28-át. :)