2018. november 10., szombat

Eltz, Koblenz, huszonkilentz

Múlt hétvégén a nedves, de még mindig és újra és újra gyönyörű őszben elautóztunk az eltzi várhoz, amiről remek képeket lehet látni a neten, ámde annak nem néztünk utána időben, hogy október végéig van csak nyitva. Nem baj, most az őszi táj(ban) sokkal nagyobb élmény volt, a kastély meg teljesen mintha egy tündérmeséből lépett volna elő a kacsalábain. Visszamegyünk még biztosan, engem belülről is érdekel, és csak másfél órára van autóval. Igazából minden évszakban szívesen megnézném, pláne hóban, ha lesz. 







Sajnos a rossz fényviszonyok miatt elég tompák a színek, élőben sokkal rikítóbb volt a sárga. 

Aztán továbbautóztunk Koblenzbe, mert ezt meg én néztem ki még szeptemberben, amikor Köln felé átvonatoztam a városon, hogy milyen szép, és igazából eredetileg egész napra ide akartunk menni, csak kiderült, hogy az eltzi vár pont útbaesik. És aztán az is kiderült, hogy Koblenz igazából nem olyan szép, mint amilyennek a vonatról tűnt, hanem "default német város", ahogy B. mondta, és tényleg, nekem totál olyan, mint Trier, csak több benne a víz, mert esett az eső itt folyik össze a Mosel és a Rajna. Amelyeknek egyébként baromi alacsony volt a vízállása. :( Az óváros cuki, de semmi extra, ha az ember látott már német városokat, akkor nem fogja nagy meglepetés érni. 


a Nagy Német Egység





Aztán csütörtökön 29 lettem, és idén is arra jutottam, hogy rendben vagyok, szinkronban a korommal, voltak dolgok, amiket nem pont úgy terveztem az elmúlt évemre, ahogy végül alakultak, de voltak olyanok is, amiket nem feltétlenül terveztem, mégis (jól) alakultak, szóval összességében minden oké. :) 

Itt már 29 vagyok, remélem látszik. 


2 megjegyzés: