az elmúlt napok-hetek

Volt egy szuper Carmina-koncertünk szombaton, még mindig egy kicsit a hatása alatt vagyok. Azért amikor 800 ember hallgatja, hogy egyszerre suttogjuk-sziszegjük, hogy semper crescis... Instant libabőr. Sajnáltam, hogy nem készültünk másik művel, sem ráadással, elég rövid volt ez a koncert, és gyors megzuhanás a teltházas álló taps után. Most április közepéig sajnos szünet. 

Vasárnap farsangi felvonuláson (Karnevalumzug) voltunk Danival és az egyik ovis kishaverrel, meg annak a családjával itt az egyik közeli településen - deep vidéki hagyományok, ivászat és kb. sramlizene, budapesti belvárosi egyetemista énem sírna, ha látna :D A felvonulás lényege, hogy a nézőként odasereglő (kis)gyerekek tonnányi édességet gyűjtenek össze, amit a menetben részt vevők dobálnak nekik. Meg van tűzoltóautó. :D Amúgy tökre élveztem, nagyon jó hangulat volt, de tényleg annyira szürreális volt, hogy én, akinek még kb. a budafoki borfesztivál is derogált, itt koccintgatok a jelmezes papákkal, miközben széles mosollyal köszöntjük a felvonulókat :D 

Daniról: atomcukker, és kedves, és okos, és elkezdte összeolvasni először a nagybetűket, aztán most már a kisbetűket is, és néha jön egy ilyen hullám, hogy "ő most olvas", és tényleg elképesztő kitartással összeolvas szavakat - látszik, hogy ez neki még nagyon nagy erőfeszítés, de nagyon boldog, amikor sikerül. Magyarul is, németül is. Szokta kérni, hogy scrabble-özzünk, illetve van egy ilyen szótagolva olvasást tanító munkafüzet itthon, amit az irodában találtam, és hazahoztam, hogy hátha érdekli, és azt hihetetlen lelkesedéssel csinálja, azokat a feladatokat, amikhez van kedve. Amúgy most kezd kiütközni az l-r probléma például, mert sokszor nem tudja megállapítani, hogy egy szóban melyik van. Nagyon várjuk, hogy bekerüljön logopédushoz, de hát iszonyú várólisták vannak. A magánhangzói nagyon szépen tisztulnak, de amikor gyorsan (és pláne amikor indulatból!) beszél, akkor még azért az ékezetek "elvesznek" (ö/ő helyett o/ó-t mond, meg á-nak ejti az e-t), úgyhogy azért ezt is jó lenne még a suli előtt kicsit tisztogatni. Erre egyébként nagyon jó, hogy így magától szívesen olvas, mert akkor rá van kényszerülve, hogy azt olvassa, ami oda van írva, és tisztán ejtse a hangokat. De egyrészt ugye ez egyelőre akkor történik csak, amikor épp kedve támad, másrészt a természetes beszéd a nagyobb probléma. Amúgy nagyon kedveseket mond, csak sose írom fel, de pl. egyik reggel így jött be hozzám, hogy "most megnyugtató szavakat fogok neked mondani: apukád mál főzi a kávédat!" (Ja, igen, az "apukád"/"anyukád" tartja magát, de már nagyon sokszor spontán is jól mondja.) 

"ugrik" :))

Különféle receptekkel próbálkozom, hogy jobb legyen az életem. Eddig a lilakáposzta-szarvasgombás olaj-fetasajt-olajos magvak kombó a nyerő, bármelyik étkezés mellé, második vacsinak, stb. Az almás répasaláta is nagyon jól sikerült, azt is kéne megint csinálni. Tanulom, hogy mik azok a dolgok, amik laktatnak is, finomak is, jól is érzem magam tőlük evés után is - és szépek is. :D Az utóbbi időben ezeket főztem/készítettem:

na ez pl. amilyen szép, annyira nem vált be: mandulalisztes, ketó "gofri" (tojás és sajt van még benne) - nem rossz, de ez valójában egy (két) omlett, csak gofriformájú

menzaebéd: eggs Florentine, lilakáposzta zöldalmával, gyümölcs

zabpelyhes banánpalacsinta, egy régebbi klasszikus

az említett répasaláta, ez nagyon jó lett, és air fryerben sütöttem hozzá krumplit, ami szintén várakozáson felül sikerült - ebben az a nehéz, hogy egy munkanaphoz kicsit túl időigényes

pirított (odaégetett :D) lencse fusilli, mártogatós (fokhagymás tejföl), rukkola - ezt a tippet a Maradék nélkül insta-oldalon találtam, hogy maradék főtt tésztát zsiradékban és fűszerekben meghempergetve ropogósra lehet (és érdemes) sütni - és tényleg nagyon jó, és nemcsak maradékra alkalmazható :D

hétvégi reggeli: fetás rántotta, füstölt pisztráng

kókusztejes zöldségcurry, sajttal töltött teljes kiőrlésű tortilla

ez meg a fent említett lilakáposzta-alapú saláta, a petrezselyem sajnos nem illik hozzá, de mindegy

Tegnap volt egy éve, hogy hivatalosan a miénk lett a Ház. Wow. Ja, és itt is esett a hó még egyszer, remélhetőleg novemberig utoljára. Szép volt.