Madeira

Az elmúlt hét igencsak eseménydús volt. Madeira egyszerűen gyönyörű. Sőt. Olyan izgalmas, hogy nekem már a befogadhatatlanság határát súrolta. Amerre nézek, gyönyörű táj, hatalmas hegyek, óceán, sziklák, vízesések, szivárványok, olyan növényzet, hogy csak tátom a szám. Nem is tudok naplószerű beszámolót írni, annyira hemzsegnek bennem a benyomások, úgyhogy mindjárt jönnek a képek, de azért így összefoglalom a hetet: az első pár napban tiszta kék ég volt és napsütés, hatalmas mázlink volt, ki tudtuk használni az időt. A hét közepén megszületett a tel-avivi unokaöcsém, R., és kétnapos korában kitört egy újabb háború... A hét második felében elromlott az idő, kevésbé tudtuk kihasználni, és le is betegedtem. A hét végén pedig olyan szél volt a funchali reptér környékén, hogy egyszerűen ottragadtunk, mert nem tudott landolni az a repülő, amivel Lisszabonba visszamentünk volna - viszont az easyjet elképesztő jófej módon kezelte a dolgot, ötcsillagos hotelbe utalt minket és átfoglalhattunk egy bármely másik, Portugálián belüli járatára, így az egyedüli igazi fájdalom az volt, hogy iszonyatosan drágán tudtunk csak új jegyet venni Luxemburgba (mivel fapadosnál nincs átszállás, két külön foglalás volt a Luxemburg-Lisszabon és a Lisszabon-Funchal). Végül szombat este helyett vasárnap délelőtt értünk haza, kifacsarva, de azért őrült mázlink volt, mert szombaton normálisan tudtak le-föl szállni, azóta viszont megint alig volt gép, ami landolni tudott volna (és ezt már kedden írom!). Durva ez az időjárás! Amúgy megtapasztaltuk az égető napsütést és az irgalmatlan szelet és esőt is. Madeira nem viccel, ha az időjárásról van szó.

Igyekeztünk "kimaxolni" a hetet: kirándultunk, várost néztünk, voltunk delfinlesen (illetve delfin- és bálnalesen, de bálnát sajnos nem láttunk), nagyon jókat ettünk - hát ezek olyan isteni marhahúst csinálnak, hogy 10 évre elegendő mennyiséget megettünk szerintem -, és csak ámultunk és bámultunk. Lenyűgöző maga a domborzat is, nagyon meredek szinte minden utca; nem nagyon lehet "csak úgy" elmenni sétálni (ha nem közvetlenül a tengerparton van az ember), kivéve Funchal belvárosát, az egész sík volt (meg hát mi nagyon sok helyen nem voltunk azért). Maradt bennünk hiányérzet, egyrészt nem tudtunk felmenni egyik hegycsúcsra sem, mert irgalmatlan fos volt az idő, másrészt csak nagyon rövid kirándulásokat tudtunk csinálni Dani miatt. Lehet, hogy még kellett volna várnunk pár évet ezzel az úttal - vagy lehet, hogy pár év múlva vissza kell mennünk! ;)

Lisszabon - odafelé volt ott majdnem egy egész napunk, úgyhogy belefért egy kis városnézés.

Kilátások az első szállásunkról

Fanal erdő, gyönyörű volt, de sajnos csak kb. fél óránk volt itt

Ez pont az utolsó(nak hitt) napunk levadatúrája volt, igazi esőerdő-feeling.

Delfinnéző túra egy pici, 12 fős kis motorcsónakkal, ez óriási élmény volt!

Első levadatúránk, ez elég durva volt kezdésnek, 3 km meredeken felfelé.

Ez volt a kedvenc kirándulásom, egy meghiúsult csúcstúra helyett gyalogoltunk le egy szikla oldalában kb. másfél kilométert, elképesztő szép tájon!

Ez is egy nagyon jó kirándulás volt, egyszerű, erdei út, de az odavezető (autó)útról lélegzetelállító kilátás nyílt.

Camara de Lobos

Ez is gyönyörűséges volt - a Sao Lourenco (Szt. Lőrinc) félsziget. Itt Danival kb. másfél km után visszafordultunk, B. végigment a nagyjából 6 km-s úton, és a kezdeti erős napsütés után rommá ázott.

Ponta do Sol

Madeirai virágok, részben a botanikus kertből, részben egy funchali parkból, részben csak úgy simán vadon fotózva

A sokat reklámozott "munkások piaca" (Mercado dos Lavradores) Funchalban

Nagyon jókat ettünk!

Santana, "tipikus házak" (kb. 5 van belőlük, és belül nem lehet megnézni, csak egy van nyitva, ami szuvenírbolt)

Funchali festett ajtók

Kényeztetés à la easyjet