első teljes hét a bölcsiben
Délelőtt még az volt a fejemben, hogy majd jól megírom, hogy minden szuper és Dani még mindig egészséges, de mire ezt végiggondoltam, telefonált az egyik gondozónéni, hogy maman, Danielnek 38,9 fokos láza van ám, adnak neki lázcsillapítót. (Fülben mérték, mint kiderült.) Egyúttal azt is megtudtam, hogy a délelőttöt gyakorlatilag végigaludta a kis cuki, de utána jól ebédelt, játszott, majd elkezdett nyűglődni, úgyhogy kicsit babusgatták, és akkor érezték, hogy meleg a homloka. Úgyhogy B. érte is ment, és már a hazamenetel sokat lendített a dolgon, mert délután már 37,4 volt, este meg 36,5. Kicsit értetlenül is állok a dolog előtt, a láz pont estére szokott felmenni, nem?...
Na jó, szóval a bölcsi szerintem szuper. Egy problémám van, ezen a héten hétfőn mentek csak ki az udvarra, a többi napon nem (és Dani a hétfőit pont átaludta). Cserébe viszont tegnap volt babahelovín, na az nagyon fontos ám ebben a korban, beöltöztetni a babákat és lefotózni őket. Még egy laminált emléklapot is kaptunk, rajta fotó Daniról meg Happy Halloween felirat. Szóval a levegőzést nem viszik túlzásba, én mindig gondosan rákérdezek nap végén, hogy és kint voltak? És holnap esetleg mennek? :D De ezen kívül én eddig maximálisan meg vagyok elégedve, abszolút alkalmazkodnak a gyerMekek igényeihez napirendileg, annyit és akkor tudnak aludni, amennyit és amikor igénylik, és hát így enni is, ha ugye épp átalussza valaki az ebédidőt. Danin ilyen szempontból azért eléggé látszik a beszoktatás, mármint hogy még bőven tart, mert ezen a héten nem volt két egyforma napja: volt, hogy egyáltalán nem aludt napközben, volt, hogy egyszer aludt, volt, hogy kétszer. Azért ilyenkor összeszorul a szívem, hogy szegénykének ez mekkora változás és mennyi alkalmazkodást kíván tőle, és milyen fárasztó lehet...
Az evése rendben van, teljesen átállt a darabosra, pürét egyáltalán nem fogad el. Viszont azt mindig kiemelik a bölcsisnénik, hogy nagyon jó étvággyal és szépen eszik - többnyire kézzel, de néha evőeszközzel is próbálkozik.
A bölcsiből mindennap kapunk képet Daniról, néha többet is, van egy app, oda teszik fel. Így kicsit könnyebb, hogy tudjuk, úgy kb. mi van vele. Meg amikor megyek érte délután, akkor persze mindig beszélgetek az aktuális gondozónénivel.
![]() |
| itt például a többiek épp aludtak, Dani meg ezen már túl volt, úgyhogy ő pakolt :) |



Micsoda megnyugvás lehet a szülőnek egy ilyen békés kép a gyermekről. Egyből elfelejtenék tovább aggódni amiatt, hogy hogy érzi magát a gyermekem. (Belehelyezkedtem a modern, mai világba:)))
VálaszTörlésMindkét gyermekem egy éves korától járt bölcsibe, és én is hallatlanul elégedett voltam akkoriban a beszoktatással is, majd a további bölcsis életükkel is. Dani igazi kis hős, hogy ilyen ügyesen veszi az "akadályokat". A levegőztetést meg egy hosszabb hazasétálással lehet pótolni.