I AMsterdam, WE AREsterdam

Rapid amszterdami randihétvége Fannival, visszafele elmesélve (evlésemle), mert a blogspot így volt hajlandó berakni a képeket, köszönjük neki ezúton is. 

A teljesség kedvéért hozzáteszem, hogy Dani végig hiányzott, illetve nem teljesen végig, de szombat estefelé és tegnap egész nap már nagyon. De szerencsére úgy jött ki a lépés, hogy ki tudtak jönni elém B.-vel a reptérre tegnap, úgyhogy azonnal a karomba zártam a kis bébimet. Nála abban nyilvánult meg a hiányom, amennyire ezt dekódolni lehet, hogy mindkét reggel sokkal korábban ébredt a szokottnál (és kétszer is aludt szombaton napközben - amúgy most már elég megbízhatóan csak egyet alszik). Tegnap este már megkapta a neki járó mamaadagot, úgyhogy vissza is tért a rendes kerékvágásba és 7 körül ébredt ma. :) 

Tegnap a Rembrandtparkban zártuk a bulikát, a kisállatsimogatóban (nemcsak kisállatok voltak). :)) Kicsit megkeserítette az élményt, hogy pont akkor olvastuk a Kálmán László halálát... de hát ezeket nem lehet időzíteni. Voltak amúgy a kecskéken meg birkákon kívül malacok meg pónik meg tyúkok is. 

A Rembrandtpark előtt a Vondelparkban sétáltunk, elég vondelful volt, nagyon nagy mázlink volt az időjárással mindkét nap.

a szemünket nem sikerült még kinyitni

A svédasztalos reggeli csodálatos volt (annyiba is került), imádom, amikor gyümölcsöt lehet enni savanyúságként. A kiskanalat kicsit hiányoltuk. 

ez volt a kilátás a szobánkból 3/4 8 körül

Szombat este kénytelen-kelletlen a piroslámpás negyedben sétáltunk, van választása az embernek, ha Amszterdamban jár? De most komolyan... Láttunk pár hölgyet a kirakatokban, és óriási tömeget az utcán. Hazafelé sajnos nem sikerült elsőre eltalálni, hogy melyik irányba kell felszállni a villamosra (pedig alig ittunk és azt is jóval korábban). 

vacsora előtt még pont láttuk a naplementét

Elfoglaltuk a szállást (- írom, mintha legalábbis csapatostul bevonultunk volna valami erdei táborba), és egy rövid, ámde annál hatékonyabb szieszta után visszamentünk a városba, hajózni. Nagyon jó ötlet volt, egyrészt mert még nagyon szép idő volt, másrészt eddigre elég sokat sétáltunk, viszont hajnali 3-kor keltünk... úgyhogy valami olyan program kellett, ahol minimál efforttal maximális összeget lehet kiadni mennyiséget lehet látni a városból. 

Ebéd után fel és alá sétálgattunk, élveztük a napsütést, fotóztuk a csatornákat és örültünk egymásnak... :)

bölcsi a 19. században, amikor még meztelenül jártak a gyerekek

ebéd utáni kávé és tévedésből apfelstrudel, a napsütésben (itt mentettem meg egy darázs életét, aki  túl közel repült az almásrétes mellé kapott tejszínhabhoz, és nem tudott felrepülni, mert egy picit összekente a szárnyát... de le tudtam neki törölni anélkül, hogy a szárnya megsérült volna, és el is repült! úgy örültem :))

palacsintás ebéd, a Fannié belesütött lazaccal,
az enyém snasszul rádobált indiai csirkével, plusz smoothie-k

hajnali 3 óta ébren, de megérte! :D 

napkelte a repülőből, valamikor 3/4 7 körül