jobb lett :)

Megvolt a műtét, végül már csütörtökön 4-re be kellett vonulnom a kórházba, úgyhogy dobtam el mindent, nem egészen így terveztem a dolgot. Végül sajnos indokolatlannak is bizonyult, mert tegnap csak valamivel dél után toltak a műtőbe, de mint kiderült, eredetileg hamarabb sorra kerültem volna, csak valamiért megcserélték a sorrendet. Még amíg az altatásra-előkészítésre várakoztam az őrzőben, hallottam, hogy a mellettem lévő lány az ápoló kérdésére mondja, hogy MINDEN gyümölcsre és zöldségre allergiás. Ja, gyógyszerre?, arra nem. Ezen még abban a félkábult állapotomban is megrökönyödtem, na és drukkoltam, hogy ne felejtsem el a műtét utánig :D Aztán aludtam egy jót, most próbáltam megfigyelni az érzést: a végtagjaim felől kúszott el egészen a fejemig a kábulat, amíg már szó szerint nem bírtam nyitva tartani a szemem. Snitt. 3 óra volt, mire magamhoz tértem annyira, hogy meg tudjam kérdezni, mennyi az idő (illetve amíg regisztráltam, hogy nincs óra a látóteremben). Aztán még a szobában pihegtem vacsoráig, amit már alig vártam, mert eddigre majdnem 24 órája nem ettem, úgyhogy isteninek érzékeltem a kaját (jó is volt: sajttál, kuszkuszos saláta, clafoutis). A szobatársam amúgy egy kedves portugál néni, aki arányában több portugál szót használ, mint franciát, de azért megértjük egymást. Mondjuk egész nap imaműsorokat néz a telefonján meg rózsafüzért morzsolgat és suttogva imádkozik... 

Még vacsora előtt fel kellett állnom, mert hát pisilni szerettem volna, és kiderült, hogy mehetek gyalog, mint egy felnőtt (kacsára számítottam az eddigi tapasztalataim alapján). Nem volt semmi gond, simán odamankóztam (és aztán vissza is). Aztán egész jól aludtam az éjjel, és minden rendben volt később is; tudok menni, elég csak egy mankó (az is csak az első egy hétben, hogy ne legyek bizonytalan), nincs semmiféle korlátozás, még vezethetek is. Annyi, hogy a sporttal várnom kell hat hétig, és a futás innentől erősen ellenjavallt, mivel a térdporcaim így meniszkusz híján sajnos nem nagyon vannak védve. 

reggelim (keveslem a zöldséget / gyümölcsöt #nekemsemmisejó)

kilátásom (az ablaknál állva) - látni a házunkat :)

... és már itthon is vagyok :)