Gárdony 2024, Zorán (utólag)

Kár lenne nem megemlékezni erről az estéről (aug. 15.), mert annyira jó volt, ez volt a gárdonyi hónap egyik fénypontja! Gyerekkorom óta Zorán-rajongó vagyok, a legtöbb számát kívülről tudom, és amikor hatodikban (?) házi dolgozatot kellett írni a kedvenc zenészünkről, róla írtam. Máig emlékszem, hogy anyukám megjegyezte, hogy esetleg át kellene fogalmaznom egyes részeket, és például nem azt írni, hogy "amit énekel, az igaz, és a hangja is nagyon szép". :D
Talán kétszer láttam eddig élőben, egyre biztosan emlékszem, az a Müpában volt, Fannival, és rémlik valami korábbi alkalom a 22. kerületi művházban. És most Balatonfüreden lépett föl! Nem volt kérdés, hogy ott a helyem a szüleimmel együtt. Végül csak anyuval kettesben mentünk, de így is nagyon jó volt, én teljesen beleéltem magam a fangirlingbe, legszívesebben a színpad közvetlen közelében csápoltam volna végig a koncertet. De így csak fegyelmezetten, a helyemen ülve énekeltem teli torokból. (A szabadtéri koncertek akusztikája ebből a szempontból szerencsés.)
Minden rajongásom és elfogultságom ellenére meg kellett, hogy állapítsam, hogy azért már kicsit kínos volt a koncert; Zorán sokszor "össze-vissza" beszélt, hallatszott rajta nagyon a kora, össze is tévesztett dolgokat, el is ismételt ezt-azt, nagyon kereste a szavakat, stb., és a dalszövegekben is nemegyszer rontott (pedig tök egyértelműen biztosra mentek: a legismertebb, legkevésbé komplikált dalokat játszották, viszonylag kis közönség előtt). A hangja szerencsére változatlanul "nagyon szép" volt.