back to Luxi
Tegnap egész nap Luxembourgban voltam, délelőtt munkaügyben, délután ügyintézni, este moziban a lányokkal (a Magyarázat mindenre külföldi közönségnek szóló, vágott, félórával rövidebb verzióját néztük, nekem nagyon tetszett!), és OLYAN fura volt! Egyszerre éreztem magam otthon és turistának, nem volt hova hazamennem, nem tudtam eldönteni, mit csináljak, hova menjek, kávézni? Sétálni? Könyvesboltba? (Persze olyan is viszonylag rég volt, hogy több "céltalan" órám legyen, ez is okozta az elbizonytalanodást.) Teljesen ugyanaz az üresség-érzés volt bennem, mint Budapesten szokott lenni, hogy csak a szememnek szép, és hogy igazán csak annak/akkor örülök, amikor az ott lévő emberekkel tölthetek időt.
Ez az "üresség-érzés" nekem is nagyon ismerős volt többször is, amikor régi, évekig tartó ott tartózkodás után visszamentünk pl. Ny-Berlinbe, vagy Isztambulba látogatóba, de az "otthon" helyett a turista státuszt kellett átélni, s vele együtt a felemás "számüzöttség" érzését. Lassan ez már M.o-on is kezd fenyegetni, szerencsére megvan még a szüleim háza és néhány rokon...
VálaszTörlésJaj de furcsa lehet, hogy besorolt Luxi is az otthon-nemotthon kategoriaba! Mar ket ilyen hellyel az eletedben ketszeresen vilagpolgar vagy. (De, gondolom, ketszeresen keseredes is!)
VálaszTörlésUi. Nagyon, NAGYON szep az uj blogdizajnod. :)
ugye, nekem is annyira tetszik! (SEMMIT nem csináltam vele, csak a fenti képet állítottam be, a többi mind a blogspot default dizájnja :))
Törlés