2017. január 28., szombat

itt vagyok

Csak nem történik semmi olyasmi, amiről érdemes lenne írni. Azért megpróbálom összeszedni, mi volt az elmúlt bő két hétben. 

Énekeltem egy csomót, Carollal (ő az énektanárom, #nomenestomen) is meg próbán is, és őszintén szólva kicsit meguntam a darabokat, szerencse, hogy jövő héten már koncert, azért így október óta ugyanazt a két darabot próbálni nekem (szokatlanul) egyhangú, még úgy is, hogy sajnos még mindig nem tudok mindent elég jól. Közben B. elkezdett nekem itthon szolfézst tanítani, hogy ne csak a gyakorlat legyen meg, hanem némi elmélet is. :D Kíváncsi vagyok, meddig jutunk.

Aztán beteg is voltam a héten, már megint, de ezúttal semmi láz, csak sima torokgyulladás (ne csodálkozzak, ugye, tetszettem volna kevesebbet énekelni), úgyhogy végre eljutottam háziorvoshoz is, aki nem is házi-, csak általános. Tök menő amúgy, ahhoz megy az ember, akihez akar, és van a doctena.lu honlap, ott lehet bármilyen (szak- vagy általános) orvoshoz időpontot foglalni országszerte, szóval bármi bajom van, kb. 5 perc és már van is időpontom orvoshoz. Most egy hét alatt kétszer is volt szerencsém a rendszerhez meg a doktornénihez is. A gyógyszereket nem számítva 113 eurómba és körülbelül kétszer tíz percembe került a dolog, de állítólag téríti az egészségpénztár, majd meglátjuk, ma küldtem be a papírokat.

Tegnap már mentem dolgozni, egyrészt mert halálosan untam magam itthon - dolgoztam volna, sőt, itthonról csekkoltam is a benti e-maileket, csak egyszerűen nem voltam emberkompatibilis, folyamatosan köhögtem és tiszta takony volt mindenem -, másrészt tegnap volt a céges újévi party, ahova hetekkel ezelőtt kellett kaját választani, és egy nagyon fancy étterembe mentünk, külön dj volt meg elvették a kabátot a bejáratnál, meg állófogadás, és még utána a vacsora, és ezt nem akartam volna kihagyni. A kaja konkrétan sokkal jobban nézett ki, mint amilyen íze volt, de annyira jó volt emberek között lenni, dumálni meg röhögni, meg eljött a gyesen levő főnököm is, aki kicsit azért hiányzik, és egyértelmű, hogy mi is neki, szóval annyira jó volt úgy általánosságban ott lenni, hogy a kaja nem is zavart igazán. (Aztán igyekszem meggyógyulni teljesen már hétfőre.) A HR csinált képeket, majd teszek föl, ha lesz olyan, amit érdemes. :)

Amúgy sokat olvasok, most épp Pamukot, nagyon tetszik, kicsit Márquezre emlékeztet a stílusa. És nézem az Aranyéletet, kellemes csalódás, Ónodi Eszter zseniálisan játszik, az első epizódtól kezdve szívből utálom. :D 

Hát most ilyen kalandokba sikerült keverednem*.


*Egyszer mondtam Fanninak, még tavaly, amikor megbeszéltük a következő skype-olás időpontját, hogy addigra majd mindenféle kalandokba keveredek, hogy legyen miről mesélnem. :D 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése