2017. április 4., kedd

liberté, garage, amour

Szombat este játszottam egy színdarabban! :D Azaz a kórus 18 vállalkozó szellemű tagja játszott. Ez az a darab, amiről írtam már korábban, Les Événements ("az események"), a Breivik-féle mészárlásról szól, illetve inkább a trauma feldolgozásáról - lehetséges-e, ha igen, hogyan, stb. Nagyon érdekes a koncepció, két színész van összesen, az egyikük Claire-t játssza, a leszbikus kántort, akinek van egy kórusa, amelyet Breivik - akiről a darabban így nevesítve nincs szó - mind egy szálig lemészárolt, csak őt hagyva életben, a másik színész pedig a Fiút alakítja, aki hol a gyilkos, hol Claire pszichológusa, hol Claire élettársa, hol a gyilkos apja, hol a gyilkos barátja, hol pedig egy újságíró szerepébe bújik. És ezen kívül van a kórus, akik egyrészt ugye Claire volt kórusa, másrészt pedig, a darab végére, egy újonnan összeverbuvált kórus, akik azt éneklik, "és mind itt vagyunk", és sorolják a volt kórustagok nevét, tehát igazából nem is teljesen újak... És Benoît, a zongorista, aki saját magát játssza.


Na, minderről nem sokat tudtunk előre. Megkaptuk a kottákat, 6 őő... dalt? számot? (darabnak nevezni eléggé túlzás lenne őket) énekeltünk, Nem tűntek túl nehéznek, volt rá négy vagy öt próbánk, Andy mondta, hogy nagyon ne feszüljünk, majd úgyis kiderül a pénteki főpróbán, ha van plusz instrukció, ja és mivel a darabban egy próbáló kórust fogunk alakítani, nem kell külön kiöltözni, és nem kell a darabokat fejből tudni. Ha! Pénteken, a főpróbán, ami egyébként nagyon izgalmas volt, kiderült, hogy hát jó lenne, ha két darabot fejből énekelnénk, meg ha két másikat a francia helyett angolul. Megjegyzem mivel a darab eredetileg angol, mi nem is nagyon értettük, hogy miért kell franciául énekelni, mivel tök máshova kerültek a hangsúlyok, hülyén hangzott a szöveg, egyértelmű volt, hogy fordítás - na de oké, már megtanultuk franciául, és a főpróbán az angol kottát nem, csak az angol szöveget kaptuk meg, hogy na akkor most angolul. Ezzel nem lett volna baj, ha az angol szöveg ugyanolyan prozódiájú, mint a francia, de nem, helyenként több, helyenként kevesebb szótag/hang (pl. sauvait vs saved), úgyhogy Andy közölte a rendezőasszisztenssel, hogy vagy megkapjuk ASAP az angol kottákat, vagy franciául énekelünk, Ez hatott, azonnal elküldtek valakit nyomtatni, és kaptunk angol kottákat. Amúgy nem segített sajnos, mert én pl. helyenként így is franciául énekeltem véletlenül. :D (Szerencsére nem hallatszott ki.) Továbbá kiderült, hogy a kórus nem "csak" énekel a darabban, hanem aktív szerepe van. Volt pl. egy rész, ahol 13 jelentkező kérdéseket tett föl a főszereplőnek (én voltam a tizenharmadik), meg volt egy jelenet, ahol Claire egy ulánbátori (!) sámán - akit nyilván szintén a Fiú alakít - segítségével levezet egy sámánrítust velünk, ami nettó improvizáció volt. Nagyon vicces volt, Claire rámutatott három emberre, hogy mondjanak egy-egy random szót, és a főpróbán ez "âme" (lélek), "rouge" (piros) és "vert" (zöld) lett, már ez is elég vicces kombó, de szombaton az előadáson Andy benyögte, hogy "garage", amitől majdnem elkezdtünk hangosan nevetni, a másik két szó meg "amour" és "liberté" volt (gondolom egyiket se kell lefordítanom), és ott ugráltunk meg kiabáltuk, hogy liberté, garage, amour!, liberté, garage, amour! :D :D :D


Óriási élmény volt a kulisszák mögé belátni, nem csak abban az értelemben, hogy mi is színészek voltunk egy kicsit, utasításokat kaptunk a rendezőtől, tudnunk kellett, mik a végszavaink, hanem hogy szó szerint belülről (hátulról) néztünk végig egy darabot, ahonnan a sztori nem látszott, és ahonnan az ember nem tudja beleélni magát a cselekménybe, és nem a szereplőket, hanem szövegüket mondó színészeket látja. Ma meg holnap is van előadás egyébként, két másik kórussal, és komolyan gondolkoztam rajta, hogy elmegyek megnézni, de aztán végül úgy döntöttem, hogy nem, mert én erre a darabra így, belülről szeretnék emlékezni.

Andy - "Claire" - Ramin Gray, a rendező - "le Garçon" - Benoît + a kórus
Amiért még borzasztóan örülök, hogy jelentkeztem erre a projektre, az az, amit tegnap este Andy is mondott a próbán, -  azt mondta, sajnálja, hogy nem voltunk ott többen a kórusból, nem az előadásban való részvétel, hanem pour la "famille", a [kórus]család miatt, mert egyértelmű, hogy a között a 19 ember között, aki ott volt pénteken és szombaton, ez egy új kötelék, olyan belső poénok forrása, amiket már a tegnap esti próbán is magyarázgatni kellett a többieknek. Nekem ez volt az, amiért a legjobban megérte, és amitől végre tényleg úgy érzem, (fontos) része vagyok ennek a kórusnak és közéjük tartozom.

Altszelfi (Juliával) :)

2 megjegyzés: