2017. szeptember 30., szombat

"jövő ilyenkor", azaz két éve Luxemburgban

Tavaly is írtam egy évfordulós bejegyzést, amivel aztán már nem értettem egyet saját magam sem (ilyen ez a bloggerlét, leír az ember valamit, aztán pár nappal később már nem érti, mi ütött belé), most újra elolvastam és értem a tavalyi önmagamat, ráadásul nagyon jól emlékszem arra a nem túl könnyű, tényleg jellemzően honvágyas augusztus-szeptemberre, szóval most meg már azzal az önmagammal nem értek egyet, aki visszatáncolt annak a posztnak a Határátkelőn való publikálásától. Hiába, na, nem könnyű velem még saját magamnak se. :D 

Honvágy-témában, ahogy az a bejegyzésekből is kiderülhetett, nem igazán jutottam előre, még mindig nehéz magamban összeegyeztetnem az itteni és az otthoni életemet, és főleg azt tudatosítani, hogy otthoni életem, mint olyan, nincs, csak az én fejemben (meg persze virtuálisan, de én attól még itt vagyok). Most (= augusztusban) azt találtam ki ennek enyhítésére, hogy havonta hazamegyek 2-3 napra, meglátjuk, ez jót vagy rosszat tesz-e. 

Minden összefoglalósdi meg visszatekintősdi helyett inkább elmesélem, mit csináltam az elmúlt két hétben, szerintem elég jól jellemzi az elmúlt két évet meg az itteni életünket úgy általában. 
Múlt hétfőn újra volt kórus, visszatértünk a két karácsonyi kantátához, hangom/hallásom semmi így két hónap kihagyás után, de azért a próba végére szinte már majdnem eltaláltam, mikor mit kell énekelni. Az aggok cukik voltak, és rájöttem, hogy igazából van két lány, akikkel jóban vagyok, és 45 alattiak, szóval megvan a társaságom. :D Kedden elkezdtem a kreszt!!! Teljesen odavoltam, egy fiatal pasas tartotta (fiatal, nem úgy mint a kórusban, hanem igazából), én meg minden szavát ittam, annyira hiányzott a tanulás, hogy szerintem mindent le is írtam, amit mondott. :D Megtudtam, hogy csak hatszor kell menni összesen, minden alkalom két óra, és így jön ki az összesen 12 óra, de akár mehetek hatszor ugyanarra az órára, senkit nem érdekel. Szerdán voltam másodszor, és most szerdán harmadszor, szóval a felén már túl is vagyok. Pénteken a Philharmonie-ban voltunk, és a Ha én gazdag lennék-et énekelte (természetesen angolul) Bryn Terfel ráadásként. :D Szombaton elvittük a bicikliket a thionville-i Decathlonba, ahol tavaly áprilisban vettük őket, mert valami nem stimmelt a fékekkel meg az ellensúlyokkal B. kitámasztójával, és miután megszerelték őket, mi azonnal leteszteltük és Metzig tekertünk (36 km) a gyönyörű Moselle-parton, szikrázó napsütésben. Nulla szintemelkedés, cserébe folyópart végig, színesedő fák, húsz fok... Kívánni sem lehet ideálisabb biciklizőterepet! 
Ezen a héten hétfőn volt női szólampróbánk fél 9-től 10-ig (!), vicces volt, amikor a karnagy úr 3/4 10-kor megjegyezte, hogy a szoprán kicsit fáradtnak tűnik, és több energiát szeretne hallani. :P Kedden ismét a Philharmonie-ban voltunk, ezúttal Pekka Kuusistót hallgattuk (hegedű), az a srác pasas iszonyat vicces,  ilyeneket ír meg mond, és nem mellesleg egész tűrhetően játszik. :P Szerdán kreszen voltam, csütörtökön pedig moziban Anne-nal, egy sajnos már csak volt kolléganőmmel (átment az Amazonhoz), nagyon jó volt, ő volt amúgy az egyetlen olyan kollégám, akivel úgy éreztem, lehetnénk barátnők, mert elég hasonlóak vagyunk (és ugyanazt gondoljuk a többiekről :D), és most úgy tűnik, van remény. A Hampsteadet néztük meg, nagyon anticipálható a cselekménye, de vannak benne marha vicces pillanatok, London gyönyörű, Diane Keaton meg pont olyan, mint az Annie Hallban, csak nem beszél a kamerának, meg ősz a haja és ráncos, de egyébként semmit nem változott. 
Tegnap is fantasztikus kalandban volt részünk késő délután: elsétáltunk a Lidlbe, bevásároltunk, majd... wait for it... hazasétáltunk. #suchwow

Ha már így belejöttem, azt is leírom, mik lesznek mostanában - az idei október még a tavalyinál is eseménydúsabbnak ígérkezik. :) 
- Ma délután (tudom, még pont szeptember) kóruskirándulás lesz az aggokkal, utána meg fancy háromfogásos vacsora egy étteremben (#társaságiélet #együttlét), természetesen a héten végig sütött a nap és 20 fok volt legalább (és holnapra is azt ígérnek!!!), ma esik az eső, minden szürke és fúj a szél. :D Nem baj, innen szép nem szarrá ázni nyerni.
- Jövő péntek (okt. 6.) késő estétől vasárnap estig... PÁRIZS!!!! :) Az kellett hozzá, hogy az öcsém is pont ott legyen akkor. :D 
- Közben (okt. 6.) elkezdődik a CinEast fesztivál, lesz idén öt magyar film (köztük a Testről és lélekről), azokat mindenképp megnézem, meg kiírtam még párat egy csomót, amik érdekelnek, szóval egy ideig a moziban fogok aludni. :D 
- 11-én a RestoDays keretében elmegyünk a kollégákkal egy Michelin-csillagos étterembe ebédelni. #szenvedés
- 13-a késő estétől 15-e délutánig otthon (Bp.) leszek, majd 18-án jönnek anyósomék (közben továbbra is CinEast, 22-ig), akik 24-ig maradnak.
- Október 24-én és 25-én utolsó két kresz (előtte a CinEast miatt csak egyszer megyek októberben), hacsak nem akarok újrahallgatni pár órát.
- Október 28-tól november 1-jig jön Anyu! :) 

A november se lesz rossz, sőt, de arról majd később. :)

Szóval amikor ennyi terv van, és már attól lelkesedem, ha csak a naptáramra nézek, akkor úgy érzem, minden szép és jó, és ez a világok lehető legjobbika, és kinek van itt honvágya, hát nekem biztos nem :))) 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése