egy egész jó hétvége - eddig

Fáradt vagyok, jól jönne nekem is egy kis igazi nyári szünet, de muhahaha, anya vagyok, olyanom sose lesz már (legalábbis pár évig még biztos nem, és persze legyen is így, maradjon mindenki egészséges és fejlődjön életkorának megfelelően 🙏). Na mindegy, de azért vannak hétvégék, amik a fárasztóság ellenére is jól sikerülnek, például ez a mostani. 

Tegnap délelőtt elautóztunk egy kellemes francia kisvárosba (Rodemack - ugye, milyen franciásan hangzik?), valahogy olyan sajátos hangulata van, hogy nagyon szeretem az ilyen jellegű településeket, pedig külön-külön a barna falú házak nem túl izgalmasak, de a sok virág, a színes ablakkeretek és zsalugáterek, na meg persze az eldugott kis folyócska, ami fölött három hídon is át lehet menni... Szóval az összhatás irtó hangulatos és szép. És jellemzően az ilyen helyeken délelőtt még nem igazán vannak emberek, úgyhogy anélkül lehet fotózni, hogy belemászkálnának a képeimbe. :D

Az a fehér dolog ott balra egy... HŰTŐSZEKRÉNY :D Szerencsére nem működött, de a négyéves így is nagyon örült neki, el is töltöttünk itt vagy félórát azzal, hogy "az egy mosógép", és ki-be kellett bele/belőle "pakolni" a "ruhákat". Szuper, amikor ilyenekbe teljesen beleéli magát :))

Ebédre a teraszon grilleztünk pulykát és... nyulat! Már régóta ki akartuk próbálni, de nulláról elkészíteni nem lett volna merszünk (nekem semmiképp se), úgyhogy pénteken, amikor az Auchanban láttam, hogy előre bepácolva is kapható, nyárson, kaptam az alkalmon. A pulykát arra az esetre vettük, hogy ha a nyúl nem jön be, legyen alternatíva. De bejött - a felnőtteknek. Dani megkósolta, köszönte, inkább a köretet kérte csak (saláta, pirított krumpli, friss kenyér a rodemacki pékségből).

Az ebéd utáni alvásból korán és nagyon nyűgösen ébredt sajnos, úgyhogy sok ölelgetésbe telt, mire sikerült kicsit kisimítani az idegeit. De végül ügyesek voltunk és elmentünk az echternachi tó melletti játszóra, ahol még csak nem is fotóztam. Pillanat megélése meg dolgok, ugye. Amikor Dani épp elvolt egyedül, barkochbáztunk B.-vel, amit száz éve nem, és feladtam neki azt a padot, ahol 2009. május 4-én, a megismerkedésünk napján Mister X-et játszottunk. Kitalálta! :D 
Az este is egész simán zajlott, és fektetés után még el tudtam menni egy kicsit sétálni. Ilyen hortenzia van az utcánkban:

És a ma délelőtt? Hát előre is elnézést, hogy kiábrándító leszek, de én ma délelőtt dolgoztam, és tök pihentető volt (a fiúk meg elmentek az állatokat megnézni a Kass Haffon, többhónapos kihagyás után először). Tényleg úgy éreztem, hogy felfrissültem (mentálisan).

Most délután pedig az egyik bölcsistárs szülinapjára megyünk... Kíváncsi leszek. :) (Már csak egy hét a bölcsiiiii úúúúriiiisteeeeeeeeeen)