2016. május 11., szerda

update lakás- és egyéb témában

Szóval, amíg B. nem volt itt, nem nagyon csináltam semmit, viszont szerencsére nem volt túl sok meló a múlt héten, úgyhogy sikerült túlélnem, meg mindennap beszéltem Fannival, úgyhogy teljesen nem éreztem egyedül magam. Szombaton végre erőt vettem magamon és elmentem abba a kirchbergi parkba, amelyikben még mindig nem voltunk (az arborétum három parkjából az egyik); szinte teljesen elhagyatott, kicsit gondozatlan is, nagy zöld placc fákkal meg kövekkel, de kb. ennyi. Kakukktojás. Azért persze szépnek szép volt, meg az utóbbi napokban gyönyörű tavaszi idő volt (valóságos meleg és napsütés!), abban meg minden szebb :)





Aztán vasárnap az újraegyesülés (fújmár!) után elmentünk kirándulni a változatosság kedvéért egy CFL-útvonalra, tűzött a nap és minden szép zöld volt. :) Vagy ötször eltévedtünk odafelé, meg kiderült, hogy a célváros célállomásán az utolsó vonat pont félórával azelőtt ment el, hogy odaértünk fél 6-kor, de szerencsére volt volánbusz, és így alig három átszállással haza is jutottunk. :P









Tétange, ahol naponta öt vonat jár (vasárnap az utolsó 17:30-kor).
Hétfőn visszamentünk az hesperange-i lakásba, amiről már írtam, és B.-nek is nagyon tetszett. És kivettük. És már onnan írom ezt a bejegyzést.
Ja, nem. Hanem én közben átgondoltam ezt az egész lakáskérdést, és bár nekem is bejött az a lakás, elég messze van, meg nincs bolt a közelben (se vonat...), és hát nekem nagyon-nagyon kompromisszumkötésnek tűnne. És most pont azért kezdtünk el már most lakást keresni, hogy ne kelljen kompromisszumot kötni és legyen időnk megtalálni A Tökéletest. És bár Hesperange-ban vannak tehenek is párszáz méterre a lakástól, nekünk mégis egyrészt túl nagy, másrészt messze van. (Side note: az egyik angol kollégám mondta, és ó, mennyire igaza volt, hogy itt Luxembourgban az ember teljesen elveszti a távolsággal kapcsolatos realitásérzékét, és olyanok számítanak "messzének", amik otthon - nekem Bp.-n, neki speciel Londonban - "közel" voltak. Itt pl. ez az hesperange-i lakás a munkából 40 perc, a pályaudvartól max. 20, az Auchantól mondjuk félóra, ha nincs dugó... De ez már messze, főleg az infrastruktúrát tekintve, ld. nincs vonat.) Szóval bár először azt mondtuk az ingatlanosnak, hogy szeretnénk, másnap reggel írtam neki, hogy mivel még csak pár hete keresgélünk, még várunk egy kicsit, mielőtt végleges döntést hoznánk.
És aztán hazaérve arra jutottunk, hogy amennyiben jobb a lakás beosztása, nem kell nekünk két hálószoba (eddig olyanokat néztünk, és Luxembourg városban ez megfizethető áron kb. nem létezik, pláne ha még bútorozott is), elég egy is, és legyen tánc külön konyha meg erkély/terasz/kiskert. És lehetőleg maradjunk itt a városban. Úgyhogy még akkor, hétfő este végignéztük, hogy milyen  bútorozott lakások vannak ezekkel a paraméterekkel. Sokkal szélesebb volt a választék, és találtunk is két lakást, amelyek közül az egyik az Álomlakás volt: viszonylag közel ide, ahol lakunk, de kicsit kijjebb (Dommeldange-ban), konkrétan az erdő szélén (az utolsó ház egy zsákutcában), gyönyörű panorámával a völgyre, erkély, külön konyha, hálószoba, nappali, fürdőszoba, wc, előszoba, rengeteg ablak (délnyugati fekvésű), pince, mosókonyha, garázs, teljesen jó áron. A másik sem volt rossz, de inkább kompromisszum: Bonnevoie-ban van, tök közel oda, ahol ősszel-tél elején Fannival laktam, kétszintes lakás, felül a tetőtérben tágas hálószoba, alul konyha, étkező, nappali, fürdőszoba, wc. Ez is bútorozva, kifejezetten olcsón az itteni árakhoz képest, fix rezsivel (általában átalány van, amit év végén a valós fogyasztáshoz igazítanak), viszont se erkély, se semmi, még csak garázs se (biciklik?). Mindenesetre mindkettőnek küldtem a honlapon ilyen sablonmailt, hogy szeretnénk megnézni, a bonnevoie-it meg is néztük tegnap, rendben volt, de mondom, semmi zöld, semmi erkély, kvázi semmi levegő. De a jelenlegi bérlő és az ingatlanos is tök szimpi volt. Aztán úgy volt, hogy megyünk Esch-sur-Alzette-be, amiről szintén írtam múlt héten, de végül lemondtam, mert úgy döntöttünk, hogy maradunk a városban, főleg amíg nincs autónk. 
Ma pedig voltunk az Álomlakásban. Olyannyira, hogy le is foglaltuk. Konkrétan aláírtuk a szerződést. :D A lakás pont úgy néz(ett) ki élőben, mint a képeken (a hirdetést már le is vették a honlapról, nem tudom belinkelni) - csak a nappalit mutatom meg a panorámával, spoilernek, aztán majd amikor már tényleg ott lakunk, akkor a többit is:

zöld *.* kék *.*
Az egész lakás remek, pont ideális a mérete, van külön konyha, tényleg lélegzetelállító a kilátás, minden helyiségnek van ablaka (talán csak a WC-nek nincs), világos, színes, hangulatos. Ja, és az árban van heti egyszeri takarítónő, aki még az ágyneműt is kicseréli. :D
Még sajnos nem 100,00%, hogy a miénk lesz tényleg, mert attól függ, hogy B. mikor kapja meg a CDI-jét (határozatlan idejű szerződés). Mivel már két hónapja ígérik neki, és már tényleg bármelyik nap megkaphatja, azt írta az ingatlanos (aki szintén nagyon szimpi volt és tökéletesen beszélt angolul - B. miatt végülis így bonyolítottuk a dolgokat) a bérleti szerződés záradékába, hogy csak akkor érvényes az egész, ha május 27-ig B. be tudja mutatni a CDI-jét. Úgyhogy egyelőre csak 90%, hogy mienk a lakás, de az ingatlanos komolyan vett minket, mert azonnal lemondta a holnap esedékes többi ügyfelet erre a lakásra, meg leszedte a hirdetést minden honlapról, ahol fent volt. :) Ja, és ez augusztus 1-jétől költözhető, addig lakik ott az előző bérlő (egy holland pasas, akit a munkahelye kiküld az USÁ-ba).  
Fú, annyira jó ez a lakás. Iszonyat jó helyen van, nagyon jól van berendezve, nagyon funkcionális ÉS hangulatos egyben, biztos van hátránya is ("E" energiaosztály... majd felöltözünk melegen télen :P), de egyelőre csak azzal foglalkozunk, hogy ááááááááááááááááááá de jó! És hogy ki kell fizetnünk a hónap végén a kauciót meg a közvetítési díjat (amire felajánlotta az ingatlanos, hogy fizethetjük ÁFA nélkül készpénzben, kezdem egészen otthon érezni magam :D), meg ugye a jelenlegi lakásunk bérleti díját is, de nem számít, mert áááááááááááá, szinte biztosan mienk a világ legcukibb lakása! *.*

Miről akartam még írni... Ja, igen. Most megint rengeteg a munka, de most sokkal jobban érzem magam. Egyre több dologgal foglalkozom (mármint egyre többfélével), és minden megoldott probléma után egyre inkább magaménak érzem a dolgot. És úgy érzem, a három közvetlen kollégámmal is egyre jobb/mélyebb a kapcsolatom. Jó lesz ez :)

Még annyi a végére, hogy jelentkeztem ugye a linguistic assistant EPSÓ-ra, és tegnap elkezdtem a matekfeladatokat B.-vel, és megcsináltunk együtt párat, és egyszerűen rettenetes, hogy mennyire nem emlékszem ezekre a dolgokra, meg hogy konkrétan nem tudom, hogyan kell kiszámolni bizonyos dolgokat. Az agyamnak ez a része teljesen el van halva. Remélem, a vizsga legkorábban júliusban lesz, és akkor van esélyem komolyan venni (magamat is).

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése