2018. január 28., vasárnap

Nancy, vol. 2.

Nancyval egyszer már próbálkoztunk (akkor a többesszám Fannit, B.-t és néhány gyakornokot jelentette) két éve, szintén január legvégén, és most Tündivel mentem vissza, aki Strasbourgban van Erasmuson ebben a félévben. :) 
A város még mindig, sőt egyre jobban tetszik - és nem is emlékeztem, hogy innen ilyen jól megközelíthető (másfél óra vonattal) -, viszont most is baromi hideg volt, de szerencsére semmi csapadék nem esett, úgyhogy ki tudtuk maxolni a szabadtéri városnézést. Ez a mediterrán stíl nekem nagyon bejön a színes zsalugáterekkel, ajtókkal meg ablakrácsokkal. :)

Place Stanislas (UNESCO világörökség része): 


I. Szaniszló, 1738-1766 között Lotharingia és Bar uralkodó hercege (a wikipédia szíves közlése)

Pózolj városházával! 
A mediterrán belváros:









Megyünk, és egyszercsak ott jön ki egy bicikli a falból!







Ez a türkiz ajtó szelfiért kiált.


Közben megebédeltünk, és itt egy mondat erejéig kitérnék a Luxi vs. Franciaország viszonyokra: tök véletlenül találtunk egy olyan éttermet a belvárosban, ahol 13,30-ért lehetett háromfogásos menüt kapni, és előzetes gyanúim* ("biztos kicsi lesz", "biztos nem lesz finom", "biztos majd órákig kell rá várni") egyike se igazolódott be, sőt kaptunk ingyen egy üveg vizet is. Azóta se tértem magamhoz a sokkból!

Az ebéd után folytattuk a felfedezőutat, és teljesen véletlenül egy kisállatkertre bukkantunk a Parc de la Pépinière-ben, (a pépinière szót most tanulom, szintén a wikipédia közreműködésével, és faiskolát jelent, vagyis növényiskolát, mert nem csak fákat termesztenek/tartanak itt, de a legcukibb az angol neve: plant nursery :)), ahol láttunk számtalan pávát, továbbá kecskéket, juhokat, egy darab makákót, két koronás darut, és pár őzikét, akiket popcornnal (!!!) etettek az ostoba turisták. 



Itt volt egy kis dráma, mert ez a páva nagyon szeretett volna közelebbi kapcsolatba kerülni az Egyelőre Beazonosítatlan Madárral, és egy ideig nem értette meg, hogy no means no, kitartóan udvarolt, aztán végül csalódottan elvonult.

Koronás daru :) 

Bon appétit!
Ezen a ponton már eléggé fáztunk és nem is maradt túl sok látnivaló a városban, viszont még volt több mint négy óránk a busz/vonat indulásáig, úgyhogy még gyorsan megnéztük a folyó (Meurthe) partját, hogy nehogy ez a látványosság kimaradjon:


És aztán úgy döntöttünk, hogy moziba megyünk. :D Szerencsére volt pont úgy egy film (Brillantissime), hogy előtte még kényelmesen meg tudjunk inni egy kávét, és utána bőven elérjük a buszt/vonatot. A film egészen szórakoztató volt, elég sokat nevettünk rajta, de azért többet is ki lehetett volna hozni belőle (a Figaro kritikusa szerint "nullissime"). 
Mindenesetre tök jó lezárása volt a napnak!

<3


*Van ennek a szónak többesszáma? Gyanújaim? Gyanakvásaim?

1 megjegyzés: