2019. április 27., szombat

képzeld, már megint kórházban voltam!

Ezúttal nem tervezetten és nem saját magam miatt. B. valamit összeevett csütörtökön, aminek következtében hajnali fél háromkor kénytelen voltam mentőt hívni, mert addigra már a víz se maradt meg benne, rettenetesen sápadt volt és olyan gyenge, hogy csak ült a földön és pihegett. A mentőbe a saját lábán szállt be, én meg kicsivel később követtem őket autóval a kórházba.
Simán beengedtek az Urgences-ba, amikor mondtam, kihez jöttem, a szegény ki meg ott feküdt teljesen lesápadva, erőtlenül... :(  Elég borzasztó látvány volt, és mint kiderült, annyira legyengült a folyadék- és főleg az elektrolitveszteségtől, hogy csak négy infúzióval később lett annyi ereje, hogy egyáltalán felüljön anélkül, hogy el akarna ájulni. A négy infúzió megtette a hatását, és öt órával később, reggel 8 körül már ő maga javasolta, hogy csekkoljunk be a lehányt pólójával. Azért be nem csekkoltunk, de egy szelfi készült a kórház folyosóján (eddigre kiraktak minket a kórteremből, mert kellett a hely olyanoknak, akik nemcsak fetrengenek, hanem ellátásra szorulnak):

"sajnos" a lényeg nem látszik :P
Végül fél 9 körül toltam ki egy kerekesszékben a kocsihoz és hoztam haza a nagybeteget, aki azóta főleg csak alszik, de már sokkal jobban van, és az a minimális kaja, amit eddig evett, megmaradt benne szerencsére. 
Tegnap itthon maradtam vele, picit dolgoztam itthonról, de aztán délután 4 körül kidőltem és este 10-ig aludtam, majd 11-től ma reggel 7-ig. Ma már minden sokkal jobb, B. még mindig sokat alszik, de nagyon jó a hangulata, a közérzete is javul, és amikor megkérdeztem, mit kíván, azt mondta, a cenzúra eltörlését és évenkénti országgyűlést Pesten - egyértelműen gyógyul. :D 

A kórházban a személyzet összes tagja kedves volt, mosolygós, kipihent, és mindenki beszélte az összes nyelvet, amire csak szükség volt. Mielőtt B.-hez nyúltak, mindig elmondták, mit fognak csinálni, kérdés nélkül elmagyarázták, mi miért van (innen tudom az elektrolitokat), és mindig mondták, hogy nem kell sehova se rohanni, ha B. még nem elég erős, maradjunk, pihenjen, van idő. A bekerülés okától eltekintve az egész egy baromi pozitív élmény volt. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése