89

Ma nagyon hosszú napom volt, hajnali 4 óta fent vagyok, és most ahelyett, hogy lefeküdnék, kihasználom a csöndet és nyugalmat, és blogolok. 

Dani köhögésére ébredtem (minden oké, de ma itthon maradt), és ő is csak nagy nehezen tudott visszaaludni (fél 6-tól fél 7-ig), nekem meg addigra persze minden alhatnékom elmúlt. Ehhez képest egész oké voltam napközben, pedig az összes agykapacitásomra szükség volt, több különféle feladatot csináltam, sokat segítettem a gyakornokomnak, még egy csomagot is átvettem a belvárosban, és hazafelé félútról gyalog kellett jönnöm a -1 fokban, mert nem jött a busz, aztán késő délután-este Dani még teljes embert kívánt, úgyhogy amikor elaltattam, én is elaludtam mellette - most ébredtem föl negyedórája. Remélem, sikerül "vissza"aludnom. :P

Egész nap a fejemben van a nagymamám, aki ma lenne 89 éves. Annyira sajnálom, hogy nem érte meg Danit!