várt utazás

Csütörtöktől szerdáig Sesimbrában voltunk, Lisszabontól délre. Nagyon kellett már a kikapcsolódás, a NAPFÉNY, a közös felfedezés. Bár a munkám most egyáltalán nem stresszes és szívesen dolgozom (mekkora mázlista vagyok azért!), az nagyon jólesett, hogy nem a gépet néztem egész nap. Három problémám volt, mert probléma, az mindig van, még a legcsilivilibbnek tűnő beszámolókban is: 1. szerdán a tervezett 11:30-as indulás helyett csak 15:45-kor (!!!) szálltunk fel, több mint négy órát rostokoltunk a mozdulatlan gépben (és a 2,5 óra repülés csak ezután következett!), mert Lisszabonban olyan köd volt, hogy ott csak dél körül indult be rendesen a légi forgalom; 2. a bérelt autónk nagyon pici volt és iszonyú kényelmetlen (nekem, a hátsó ülésen), 3. Dani mindennap korán (5 és 6 között) kelt, és - ennek megfelelően - délelőttönként többnyire nyűgös volt és sokat cipeltette magát. Na de ennek (neki) köszönhetőek a gyönyörű napkelték, amikről amúgy lemaradtunk volna!

A három negatívumot ellensúlyozandó kiemelem a három fénypontot is, fordított időrendi sorrendben.

1. Tegnap délután vagy másfél óra nyugis, elmerült játék ezen a gyönyörű partszakaszon:

2. A Praia da Foz (hogy mikre nem képes a természet...!):

3. A mindenféle ködök (amiket csütörtökön a pokolba kívántunk persze):